Számla nélkül is kell fizetni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett – késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző – egyidejű fizetési késedelmét kizárja – derül ki a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéséből.

Egy konkrét jogeset szerint a vállalkozó a tőle megrendelt munkát elvégezte, a díjának a kifizetésére azonban nem került sor, ezért pert indított annak teljesítése iránt. A bíróság jogerős ítéletével a díj megfizetésére kötelezte a megrendelőt. A megrendelő a felülvizsgálati kérelmében annak megállapítását sérelmezte, hogy közte és a felperes között jött létre a vállalkozási szerződés, és ennek eredményeként – annak ellenére, hogy a vállalkozó számlát nem bocsátott ki – marasztalására került sor. Álláspontja szerint a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt a bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania. A felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja vonatkozásában sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit egyebekben azonban a jogszerűnek minősítette.

Hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság GK 66. számú állásfoglalásának I. pontja értelmében ugyanis az ellenszolgáltatás – kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg – a szolgáltatás teljesítésekor (átadásakor) válik esedékessé. A számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett – késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző – egyidejű fizetési késedelmét kizárja.

A megrendelő vállalkozói díjfizetési kötelezettsége esedékessé vált az átadáskor – amit a vállalkozó részéről a számlaadási kötelezettség elmulasztása nem érintett – ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság megrendelő vállalkozóidíj-fizetési kötelezettségét. A vállalkozó késedelmére figyelemmel azonban jogszabályt sértve határozta meg a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját, mivel a bírói gyakorlatnak megfelelően kamatfizetési kötelezettség a megrendelőt csupán a fizetési meghagyás előterjesztésének időpontjától terheli (GK 66. számú állásfoglalás). Miután a felülvizsgálni kért határozat csupán a megrendelő kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja tekintetében volt jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet – kizárólag ezen rendelkezés tekintetében – hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatók voltak, helyette ebben a körben a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, míg egyéb rendelkezések vonatkozásában hatályában fenntartotta. (BH2011. 250)

---