Szeptemberben 3 százalékos volt a drágulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Októberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult az előző havi 3,4 százalékról. Az infláció lefékeződésében főként az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk szeptemberinél mérsékeltebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Egy hónap alatt, szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves maginfláció 4,0 százalékról 3,8 százalékosra csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt éves áremelkedés 3,4 százalékos volt a múlt hónapban a szeptemberi 3,8 százalék után.

Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 6,5 százalékkal nőtt a szeptemberi 7,3 százalékot követően. Ezen belül az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára 15,7 százalékkal lett magasabb. A sertéshús 6,0 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a szeptemberi 7,3 százalékos drágulás után, a baromfihús változatlanul 1,3 százalékkal drágább. A kenyér ára 7,7 százalékkal ment feljebb, a szeptemberi 8,1 százalék helyett, a péksütemények 5,9 százalékos drágulása 0,9 százalékponttal szerényebb a szeptemberinél.

inflációA szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1, ezen belül a dohányáruk a szeptemberi 9,6 százalék után 9,3 százalékkal, a szeszes italok 2,8 százalékkal drágultak tavaly októberhez képest.

A szolgáltatásokért a szeptemberivel megegyező 2,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. A telefon és internet tarifák csökkenése azonban 1,2 százalékosról 2,7 százalékosra erősödött.

A járműüzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az szeptemberi 3,4 százalékos csökkenés után. A tartós fogyasztási cikkek 2,9 százalékkal drágultak októberben az előző havi 2,6 százalék után, a ruházati termékek viszont átlagosan 0,5 százalékkal olcsóbbak lettek, míg szeptemberben 0,6 százalékkal többe kerültek az egy évvel korábbinál.

Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,5, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).