Szijjártó: változik a befektetésösztönzési rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A támogatás odaítélésénél nem a munkahelyek számának gyarapítása, hanem a technológiai fejlesztés számít.


Alapvetően megváltozik a hazai befektetésösztönzés rendszere jövőre – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén csütörtökön Budapesten.

„Minél több nagy nemzetközi vállalat települ le Magyarországon, minél több nemzetközi cég bővíti magyarországi kapacitásait, annál jobb lesz a hazai kis- és közepes cégeknek, annál több hazai kis- és közepes cég tud bekapcsolódni e cégek beszállítói hálózatába” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A kis- és közepes cégeknek a kormány akkor tudja a legnagyobb segítséget nyújtani, ha megteremti annak lehetőségét, hogy ezek a kisvállalkozások be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózatába.

Szólt arról is, hogy a bérmegállapodás és a vállalkozások csökkenő közterhei megteremtik annak a lehetőségét, hogy Magyarország versenyképessége erősödjön.

A társasági adó 9 százalékra csökkentése lehetővé teszi az elmúlt másfél-két év beruházási ütemének jelentős gyorsítását, a csökkenő adóterhek elősegíthetik, hogy a növekvő fizetések időszaka kezdődjön el Magyarországon – mondta a miniszter.

 

A külgazdasági és külügyminiszter az idei befektetésekről elmondta: ez év október végéig 64 beruházási megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), amelyek mintegy 16 ezer munkahelyet teremtenek. Tavaly 67 megállapodást kötöttek, 13 ezer munkahelyet teremtve, ami rekord volt a HIPA történetében. 

A HIPÁ-n keresztül minden eddiginél több, 3,2 milliárd eurónyi beruházás érkezett október végéig, tavaly egész évben 1,4 milliárd euró – mutatott rá a miniszter. 

Jövőre átalakítja a kormány a beruházások ösztönzésének, támogatásának elemeit. A költségvetésből kapható vissza nem térítendő készpénztámogatások odaítélésénél már nem a munkahelyek számának gyarapítása, hanem a technológia fejlesztés kerül a középpontba – mondta Szijjártó Péter.

A munkahelymegtartással járó technológiai fejlesztések finanszírozását is segíti majd a kormány beruházásösztönzési költségvetési forrásból, a munkahelyek megtartása már elég lesz a költségvetési támogatás elnyeréséhez – mondta Szijjártó Péter. 

Az is új elem lesz, hogy kifejezetten kutatás-fejlesztés támogatását célzó programot indít a kormány, ez a támogatás Budapesten is igénybe vehető lesz – jelezte a miniszter.

A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a „magas nyomású gazdaság” jelenthet középtávon felzárkózási lehetőséget nemcsak Magyarország, de egyben a régió államai számára is.

Virág Barnabás kiemelte: a koncepció lényege, hogy a kialakult munkaerőpiaci nehézségekre a vállalatok magasabb bérekkel, valamint több, az előzőkhöz képest jelentősebb költségű informatikai fejlesztéssel válaszolnak, ami javítja a termelékenységet. Virág Barnabás szólt arról: az MNB továbbra sem hisz a negatív kamatokban, változatlanul a mostani, 0,9 százalékos alapkamatszint tartós tartására törekszik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.