Tiltott kereskedelmi gyakorlatok feketelistája

Szerző: Adó Online
Dátum: 2010. november 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint két éve lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, az Európai Unió irányelvét a hazai jogba beépítő törvény. Ennek a melléklete tartalmazz egy úgynevezett a feketelistát, azaz azoknak a konkrét magatartásoknak, mulasztásoknak a felsorolását, amelyek minden körülmények között tilosak.

A jogszabály tilalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, részletesen kifejtve, hogy mit kell érteni ezalatt. A törvény melléklete tartalmazz egy úgynevezett a feketelistát, azaz azoknak a konkrét magatartásoknak, mulasztásoknak a felsorolását, amelyek minden körülmények között tilosak. Részletesen szabályozza az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértésével szembeni eljárás szabályokat. Fontos tudni, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Gazdasági Versenyhivatal folytathat le eljárást.

Az interneten működik egy honlap, amely a fogyasztók támogatását tűzte ki célul, de a vállalkozások számára is hasznos információkkal szolgál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot illetően.

Bírság végkiárusítás miatt
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy 2007-es ügyben a végkiárusítással kapcsolatban megállapította, hogy az, az átlagos fogyasztó számára azt jelenti, hogy a boltban található árukészletet a bolt bezárása miatt igen kedvező áron értékesítik. Alkalmi vételre nyílik tehát lehetőség, de csak a készlet erejéig. Ez a két információ együttesen arra ösztönzi az átlagos fogyasztót, hogy a boltot azonnal keresse fel. Az azonnali vásárlásra ösztönzés pedig minimalizálja az előzetes tájékozódásra szánt időt, azt, hogy a fogyasztó összehasonlítsa az ajánlatot a konkurencia által kínált választékkal és árakkal. A GVH által vizsgált esetben az eljárás alá vont, végkiárusítást hirdető vállalkozás hét hónapig üzemeltette az üzletét, folyamatosan ellátta áruval, feltöltötte az árukészletet. A kommunikációban szereplő végkiárusítás kijelentés, tehát nem felelt meg a valóságnak, ezért a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolásának minősítették, és a vállalkozást bírsággal sújtották.

Forrás: Honlap a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.