Tisztulnak a termék-összehasonlító oldalak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU e-kereskedelemmel foglalkozó, minap közzétett intézkedéscsomagjának elemei 1-2 éven belül életbe lépnek, és ezután sokkal szigorúbban szankcionálják majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – évek óta tiltott – megsértését az összehasonlítással foglalkozó szolgáltatóknál is – értékelt dr. Hargita Árpád, a KLART Legal partnere, versenyjogi szakértő.


Azok, akik a szektorban tevékenykednek, valószínűleg már ismerik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megakadályozását célzó, évek óta érvényben lévő szabályokat, de most az e-kereskedelemben is fel kell készülni a még szigorúbb számonkérésre. Ha ugyanis a szolgáltatók nem felelnek meg a szabályozásnak, akkor a jövőben akár le is kapcsolhatja őket a fogyasztóvédelmi hatóság. Többek között vizsgálni fogják, hogy a termékek és szolgáltatások összehasonlításával foglalkozó portálok tisztességesen, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával végzik-e tevékenységüket.

Az összehasonlító eszközök működésére vonatkozó, május 25-én közzétett bizottsági ajánlás két részből áll. Az első rész a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelvnek való megfelelés szempontjait tekinti végig, és ezzel kapcsolatban ad gyakorlati tanácsokat. Elvárás például a hirdetések vagy a „támogatott linkek” világos megkülönböztetése a természetes találatoktól. Fontos tudni, hogy a természetes rangsorolásba való bármilyen beavatkozást hirdetésnek tekint az ajánlás, vagyis ha egy termék vagy szolgáltatás értékesítője fizet azért, hogy egy rangsorban előbbre kerüljön, ezt közölni kell a felhasználókkal. Meg kell különböztetni azokat a kommenteket is, melyekért fizettek, valamint nem szabad kimoderálni, elsüllyeszteni a negatív véleményeket.

Sokaknak jelenthet meglepetést az is, hogy ezentúl világosan be kell mutatniuk üzleti modelljüket. Könnyen elérhető helyen kell leírniuk, hogy miből élnek (például a megjelenő hirdetésekből, az egyes termékekre érkező kattintások vagy a megrendelések után járó jutalékokból, kik a tulajdonosaik (például egyes termékek, szolgáltatások forgalmazói).

Tanulmányi szerződés – 2016.09.01.

Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
Amikor a munkavállaló tanul: Kell szabadságot kivenni? Ki fizeti a tanulmányi költségeket?
Ami ne maradjon ki a tanulmányi szerződésből
Mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei

Előadók: Dr. Kártyás Gábor és Balogh Mónika

További részletek >>

Ügyelni kell arra, hogy az információt gyakran frissítsék, mindig napra készen tartsák. Nemcsak az árakat vagy a termék elérhetőségét kell megadniuk, de például az átlagos szállítási költséget is. Világosan tudatniuk kell a felhasználókkal, hogy honnan – a teljes piac mekkora részéről szerzik az adataikat. Meg kell adniuk például az oldal által szemlézett forgalmazók számát és földrajzi elterjedését.

Az ajánlás második része a felhasználóbarát kialakítás és a jobb áttekinthetőség feltételeit gyűjti össze. Az összehasonlítás során egyszerű és érthető nyelvet kell használni, el kell kerülni a komplex jogi vagy technológiai fogalmakat. Ugyanakkor elérhetővé kell tenni a részletes szakmai információt is. Lehetővé kell tenni a keresés személyre szabhatóságát, a többszintű szempontrendszer szerinti rangsorolást. Ezeknek a weboldalaknak is foglalkozniuk kell a panaszokkal, ezért közzé kell tenniük az elérhetőségeiket, fel kell hívniuk a figyelmet a fogyasztók jogaira, további lehetőségeire.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.