Több marha, kevesebb sertés – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tehéntej felvásárlási ára tavaly több mint negyedével megugrott, miközben folytatódott szarvasmarha-állomány jó pár éve tartó emelkedése. A sertések és a tyúkok száma enyhén visszaesett. Az InfoTandem infografikája.


Néhány évi stagnálás, majd enyhe visszaesés után, 2011 óta folyamatosan emelkedik a szarvasmarha-állomány Magyarországon. A trend tavaly sem tört meg, 2017. december elsején 870 ezer marha szerepelt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban, ami 2,1 százalékos növekedésnek felel meg éves viszonylatban; a javulás elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás bővülésének köszönhető. A tehénállomány 12 ezerrel nőt, elérve a 395 ezret. A szarvasmarhák 60 százalékát tartották gazdasági szervezetek, a többit egyéni gazdaságok. A sertéseknél előbbiek aránya érdemben magasabb, 77 százalékos a 2,9 milliós állományon belül. E téren némi (1,3 százalékos) visszaesést regisztráltak. Az anyakoca-állomány is csökkent 3,3%-kal, 172 ezerre.

A két legfontosabb haszonállat esetében a felvásárlási árak tavaly feljebb kúsztak: a vágómarhák kilónkénti átlagára 1,7 százalékkal (410 forintra), a vágósertéseké 12 százalékkal (405 forintra) emelkedett. Ugyanebben az időszakban a tehéntej felvásárlási ára viszont 28 százalékkal ugrott meg (literenként átlagosan 97 forintba került).

A baromfifélék közül a tyúkok száma messze a legnagyobb, decemberben 32 millióra rúgott, minimálisan elmaradva az egy évvel korábbitól (a 11 millió tojó esetében már számottevőbb a csökkenés, 2,2 százalékos). A tyúkok egyharmadát nevelték egyéni gazdaságok, a náluk lévő állomány viszont 4 százalékkal bővült (miközben a gazdálkodó szervezeteké 2,7 százalékkal visszaesett). A vágótyúk felvásárlási átlagára 1,2 százalékkal mérséklődött tavaly (kilónként 248 forintra). Egy tyúktojásért 20 forintot adtak a felvásárlók (19 százalékos növekedés), a termelői piacon pedig átlagosan 43 forintért lehetett hozzájutni.

Miután 2017. május végén feloldották a madárinfluenza miatt elrendelt zárlatot, a kacsaállomány emelkedése is megindult, számuk decemberre megközelítette a 4,7 milliót, ami éves távlatban 16 százalékos plusznak felel meg. A lúdállomány eközben 5,4 százalékkal megfogyatkozott, 1,2 millióra. Pulykából 2,9 millió szerepelt a statisztikákban, ez 1,3 százalékos erősödést takar.

A fentieken túl tavaly december elején 1,1 millió juhot, 53 ezer lovat, 79 ezer kecskét, 1,2 millió házinyulat, 192 ezer vágógalambot és 844 ezer méhcsaládot tartottak nyilván az országban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.