Több mint ezermilliárd forintot költöttek a magyarok tavaly online


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot tavaly, ami nagyjából 13 százalékos növekedést jelent – derül ki az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2018-as e-kiskereskedelmi elemzéséből.

Az elemzés szerint 4 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a belföldi e-kiskereskedelmi piac: míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma, 2018-ban már elérte a 669 milliárd forintot. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7 százalékot, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Már minden 2. online vásárló külföldről is rendel – 3,1 millióan -, és tavaly az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken. Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke kétszámjegyű növekedéssel meghaladta az 1000 milliárd forintot 2018-ban.

Arra is rámutat az elemzés, hogy a vásárlások emelkedése külföldi webáruházakból óriási kihívást jelent a magyar gazdaságnak, mivel ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.

Az eNet adatai szerint míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13 400 forint volt, 2018-ban elérte a 15 400 forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111 ezer forintról 124 ezerre nőtt. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati – sportruházati termékek. A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak – közölték.

Az eNet jelezte: a magyarországi internetes kiskereskedelem 2018-as nettó forgalma 669 milliárd forintot ért el, míg a KSH adatai szerint 524 milliárd forintot, a GKI Digital mérése szerint 425 milliárd forintot tett ki. Az eltéréseket módszertani különbségek okozhatják, többek között az egyes mérések eltérő adatfelvételi időpontjai, a kutatásokba bevont webáruházak meghatározása(azaz mely cégek kerülnek be az adatfelvételbe), a vizsgált termékkategóriák száma – írták.

A webáruházi felmérést az eNET 2019. március és május során készítette magyarországi webáruházak meghívásával. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A 2018. évi e-kiskereskedelmi forgalombecslést az eNET 2019 júniusában készítette.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. december 7.

Közös adományozásra hív az Ökomenikus Segélyszervezet és a Mastercard

Az ügyfeleket bevonva indított közös adományozási programot az Ökumenikus Segélyszervezet támogatására az MBH Bank és a Mastercard. A karitatív kampány során minden bankkártyás vásárlás után gyarapodik az MBH Bank és a Mastercard által a segélyszervezetnek adományozott összeg. A jótékonysági kampány az idei ünnepi időszakban, december 4. és 31. között zajlik, az ügyfeleknek pedig nincs más teendőjük, mint használni Mastercard bankkártyájukat.

2023. december 7.

A kiber- és digitális technológiai kockázatok az üzleti vezetők rémálma

Az üzleti vezetők 37%-a szerint vállalatuk jelentősen kitett a kiberkockázatoknak – ez alig marad el az inflációs kockázatok mögött (39%) – míg a kockázatkezelési vezetők a kiberfenyegetéseket még az inflációnál is magasabbra rangsorolják. Ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10%-a használ fejlett prediktív elemzéseket a kockázatkezelési folyamatok innovációjára – derül ki a PwC 2023-as Global Risk Survey felméréséből, melyben több mint 3 900 üzleti vezető vett részt a kockázatkezelés, a megfelelőség és a belső audit területéről.

2023. december 7.

Átrendeződés az ingatlanpiacon: felértékelődtek a korszerű irodák

Megtörtént a fordulat, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a bérlők egyre inkább az alacsony üzemeltetési költségű, korszerű irodákat keresik, és ezt szem előtt tartva akár magasabb bérleti díjat is hajlandóak fizetni. A kereslet átrendeződése azoknak a property- és facility management cégeknek is kedvez, amelyek korszerű megoldásokkal, erős szakértői csapattal képesek magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítani ügyfeleiknek. A siker egyik kulcsa a hatékony energiagazdálkodás.