Topkérdés cégvásárláskor: mennyit ér a cég?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégértékesítések alapkérdésének megválaszolásához, hogy mennyit ér egy adott társaság, leggyakrabban az EBITDA-adatokból indulnak ki az érintettek. Természetesen az EBITDA-alapú értékelésnek megvannak az előnyei és a problémái is, ha ezekkel tisztában vagyunk, könnyebb dolgunk lesz a tárgyalások során – írja az RSM blogja.

A tranzakciósszorzószám-alapú értékelés során gyakori, hogy az adott Társaság értékének megállapításához az EBITDÁ-ból, azaz az értékcsökkenés nélküli üzemi eredményből indulnak ki az értékelők. Az adott iparág szereplőinek tranzakcióiról közölt „EBITDA-szorzók” által kirajzolódó sáv alapján becsülik meg a Társaság cégértékét, természetesen figyelembe véve az iparág szereplői között meglévő eltéréseket.

Az EBITDA-alapú cégértékelés előnyei

A cégértékelők általában azért részesítik előnyben az EBITDA-alapú értékelést, mert valós képet adhat a szervezet nyereségességéről, figyelmen kívül hagyva az adott Társaságra vonatkozó tőkeszerkezet, illetve az adózási rendszer hatásait. Emiatt a függetlenség miatt az EBITDA tisztán csak a működési költségekre és az operatív teljesítményre fókuszál.

További előnyének tartják, hogy az eltérő földrajzi elhelyezkedésű társaságok is összehasonlíthatóvá válnak EBITDA-értékük alapján, amennyiben hasonló profilú és piaci paraméterekkel rendelkező cégekről beszélünk.

Az EBITDA-alapú cégértékelés problémás pontjai

A társaságok EBITDA alapján történő összehasonlítását óvatosan kell azonban kezelni, mivel több olyan, az összehasonlítást tekintve lényeges tényező is van, amelyet az EBITDA-alapú összehasonlításnál így figyelmen kívül hagyunk.

A legfontosabb ilyen tényezők, amelyeket az EBITDA-alapú összehasonlítás során nem vesznek figyelembe:

  • A befektetett eszközök elhasználtságának mértéke
  • használt, régebbi / új, modern eszközpark
  • A befektetett eszközök finanszírozási módjának különbsége
  • operatív / pénzügyi leasing
  • A bérelt befektetett eszközök mértéke és minősége
  • A múltbeli és jövőbeli beruházások mértéke
  • Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek mértéke
  • Működőtőke aránya
  • A társaságokra jellemző növekedési ráták különbsége
  • Az EBITDA-alapú összehasonlítás során végzett értékelés félrevezető lehet az előző pontok figyelembevétele nélkül, így érdemes a felsorolt tényezőket is megvizsgálni és legalább az alkalmazott szorzószámokban áttételesen megjeleníteni.

Felhasznált források: RSM Global/JASSA The Finsia Journal of Applied Finance

A bejegyzés szerzője Almási Levente, az RSM Hungary M&A, Cégértékelés, Vállalatfinanszírozás üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2015. november 9.

Cégértékelés – csak okosan!

Cégértékelésre volna szükségünk – hallom egyre gyakrabban. A cégértékelés három alapvető módszertana azonban egészen különböző eredményt hoz, amelyek más és más esetben relevánsak. Az MKVKOK cikke a módszereket és alkalmazásuk hátterét mutatja be.

2016. július 6.

Cégértékelés és számviteli törvényváltozás

Bár a számviteli törvény kisebb- nagyobb változásai alapvetően nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat – továbbra is a valamilyen nyereségszorzókat figyelembe vevő, szorzószámos értékelésen alapuló ajánlatok fognak dominálni -, de a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat sokkal körültekintőbben és részletesebben kell elemezni.