Új szabályok jöhetnek az uniós pályázatoknál

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. április 16.
Címkék: ,
Rovat:
Megkezdődött a felkészülés az új hétéves uniós költségvetési periódusra. Az új szabályok eredményeként csökkenhetnek az uniós források felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terhek.

Mind az Európai Unió, mind a magyar kormányzat megkezdte a felkészülést a következő, 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakra. Az Európai Bizottság már 2018 májusában nyilvánosságra hozta az új időszakra vonatkozó javaslatait és elképzeléseit, azonban az Európai Unió döntéshozatali rendszerében a végső szó nem a testületé. A végleges költségvetést és az annak felhasználását meghatározó szabályozást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács fogja közösen elfogadni – utóbbi egyhangú döntéssel, azaz a végső döntéshez minden tagállam egyetértése szükséges lesz. A közelgő európai parlamenti választások miatt gyors megegyezés semmiképpen sem várható; bár az európai politikai menetrend elvileg már 2019 végére lehetővé tenné ezt, a szereplők többsége csak 2020 végi megegyezésre számít.

Ennek ellenére a magyar kormányzat már most megkezdte a felkészülést, és erre szükség is van ahhoz, hogy teljesülhessen az a célkitűzés, hogy az új időszak első pályázatai 2021 elején, azaz szűk két év múlva ténylegesen el tudjanak indulni. Ennek érdekében egy februári kormányhatározat alapján 37 szakterületen történik meg a fejlesztési igények felmérése és készülnek szektorális stratégiák. A “tartalmi” ügyek tervezésén túl pedig elindult a gondolkodás az eljárásrendi, lebonyolítási kérdésekben is azzal a céllal, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek érzékelhető módon csökkenjenek.

Bár az uniós jogszabályi környezet erre elég tág mozgásteret biztosít, a korábbi időszakokban a közösségi szabályozásban rejlő lehetőségeket nem használta ki teljes mértékben a hazai szabályozás alapján működő mindennapi pályázati gyakorlat. A legjobb példa erre az úgynevezett egyszerűsített költségelszámolások rendszere. Bár a szabályozásban már hosszabb ideje adott a lehetőség az átalányalapú egységköltségek, az egyösszegű átalányok, illetve a százalékos átalányok alkalmazására, az Európai Bizottság ellenállása miatt ezeket sok esetben nem sikerült bevezetni a pályázati gyakorlatba. Pedig ezek valóban innovatív fejlesztéspolitikai eszközök, amelyek közös vonása, hogy a projektek költségei és a számlák egyenkénti tételes átvizsgálása helyett a támogatott projektek által elért eredményekre helyezik a hangsúlyt.

“Ezek a lépések azért fontosak, hogy az európai uniós fejlesztéspolitika a túlszabályozott adminisztráció helyett tényleg a fejlődést szolgálhassa. Ha ezeket sikerül jól átültetni a mindennapi pályázati gyakorlatba, az nagy előrelépés lesz a jó irányba” – mondta Kolossa Péter, a Deloitte EU és kormányzati tanácsadási üzletágának menedzsere.

A következő másfél-két év európai nagypolitikai eseményei (például a Brexit körüli bizonytalanságok, az európai parlamenti választások kimenetele vagy az uniós támogatások esetleges jogállamisági feltételekhez kötése) természetesen nagyban befolyásolják majd a keretfeltételeket, de a pályázók számíthatnak arra, hogy 2021-től a korábbihoz hasonló nagyságrendben juthatnak majd uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság említett javaslata alapján a kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett mindössze 7,7 százalékkal csökkenne, de például az innovációval, a digitalizációval, a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos területekre a korábbiaknál még több forrás is juthat. Várhatóan tovább fog nőni a pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia) súlya, ami a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest más szemléletet követel meg a kedvezményezettektől.


Kapcsolódó cikkek:


Borúlátóbbak az ipari és építőipari cégek
2019. április 23.

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza - közölte GKI Gazdaságkutató Zrt.

Netrisk: egyre többen vesznek fel egyre nagyobb összegű személyi hitelt
2019. április 23.

A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot.

Kartellező elemgyártókat bírságolt a GVH
2019. április 18.

Kartellező elemgyártókat bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellezés miatt 30 millió forintra bírságolta az Energizer, a Duracell és a Varta elemek korábbi gyártóit - közölte a versenyhatóság.

A lakáshitel-piac elérte a 2008-as szintet
2019. április 18.

A lakáshitel-piac elérte a 2008-as szintet

Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva.

Boeing-támogatás: büntetné az USA-t az EU
2019. április 17.

Nagyjából 20 milliárd dollárnyi amerikai termékre vethet ki importvámokat az Európai Unió a Boeing repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott, washingtoni támogatások miatt - jelentették be szerdán Brüsszelben.