Újabb banki felvásárlásokra számít a Deloitte


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt években számottevő aktivitás volt tapasztalható a banki fúziók és felvásárlások piacán a régióban, ami a jövőben tovább erősödhet – áll a Deloitte közleményében.

A közép- és kelet-európai régió és a balti térség bankszektorának teljesítményét az utóbbi időben stabilitás jellemezte: tőkemegfelelésük szilárd, az eszközállomány minősége javult, valamint a szektor nyereségessége növekszik. Ezeket a pozitív tendenciákat jelentősen támogatja a gazdasági növekedés, a javuló munkaerőpiaci körülmények és az intenzív hitelezési tevékenység– derül ki a Deloitte elemzéséből.

A bankok digitális átállása mellett a szektor másik meghatározó trendje a piaci konszolidáció, amit eladási oldalon az alapvető stratégiai fókuszba nem illeszkedő egységek értékesítése, míg a vételi oldalon az akvizíció révén elérhető méretgazdaságossági és egyéb szinergiák kiaknázására ösztönöz.

A közép- és kelet-európai országok bankpiacai a fúziók és felvásárlások terén az elmúlt években 2015-ben voltak a legaktívabbak 19 lezárt tranzakcióval, míg 2016 – 2018 szeptember között a tranzakciók száma valamelyest alacsonyabb volt.

A hitelezés felfutása, a növekvő profitabilitás és javuló eszközminőség fokozatosan csökkentette azt a korábbi tranzakciós nyomást, mely a legnehezebb helyzetben lévő bankokat bizonyos egységeik eladására késztette. Azonban közép- és hosszútávon a költséghatékonyság növelése mindinkább kulcsfontosságúvá válhat az éles bankpiaci versenyben, melyben a csupán 1-2%-os piaci részesedéssel rendelkező bankok – amelyek száma a közép- és kelet-európai térségben jelentős – várhatóan nem lesznek képesek felvenni a versenyt a vezető bankcsoportokkal. Mindez a konszolidáció felgyorsulásához és a tranzakciók számának növekedéséhez vezethet.

A régióban a legaktívabb felvásárló a magyar OTP Bank volt 2015 és 2018 szeptembere között (5 tranzakcióval), a második pedig a lengyel állam, amely 2015 óta 4 felvásárlást hajtott végre a PZU-n és az Alior Bankon keresztül.

A felmérés további fontosabb megállapításai:

  • 2017-ben a bankok tőkemegfelelése mind a 12 vizsgált országban stabil maradt. Az átlagos tőkemegfelelési mutató (21%) jelentősen meghaladta a szabályozói minimumot.
  • Az eszközminőség a nem teljesítő hitelek mérlegből való kivezetésének, valamint a háztartások és vállalatok javuló pénzügyi helyzetének köszönhetően jelentősen javult. A nem teljesítő hitelek átlagos aránya 2017-ben 6,1%-ra csökkent, megközelítve a válság előtti szinteket.
  • A jövedelmezőség 2017-ben kissé növekedett, azonban az átlagos sajáttőke-arányos nyereség (10%) még mindig a válság előtti szint alatt maradt. Továbbá a bankok eredményességét több országban a korábban megképzett hitelezési céltartalékok feloldása is növelte.
  • A tranzakciók számát tekintve a régió legaktívabb piacai 2015 és 2018 szeptembere között Lengyelország (8 tranzakció), Magyarország (8), Szerbia (7), és Románia (6) voltak.
  • A legaktívabb eladók a Raiffeisen (4 tranzakció) és a görög bankok voltak: a Piraeus Bank, a National Bank of Greece, az Alpha Bank és az Eurobank együttesen 7 bankot adtak el 2015 és 2018 szeptembere között.

„Rálátva számos régiós banki tranzakcióra azt érezzük, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon megvan a tranzakciós hajlandóság. A közelmúltbeli tranzakciók során a vevők és eladók egyaránt megalapozott motivációkkal rendelkeztek, amely motivációs tényezők várhatóan tovább erősödnek a következő években, mely tovább növelheti a tranzakciós aktivitást a közép- és kelet-európai banki piacokon” – Bíró Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője.

A teljes felmérés ezen az oldalon érhető el.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Továbbra sincs jó hangulat a kkv-szektorban  

A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott reményteli javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel -10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van. A visszaesés fő oka a munkaerőhelyzet és a gazdasági kilátások negatív megítélése.

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.