Újabb jó év után az építőipar


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mély gödörből kikászálódó építőipar 2014-ben is jó évet produkált, valamennyi nagy alágazat termelési értéke emelkedni tudott. A vállalkozások száma némiképp szűkült, de még így is meghaladja a 90 ezret. Az InfoTandem heti infografikája.


Továbbra is rengeteg ágazati szereplő, növekvő termelés, ugyanakkor visszaeső rendelésállomány – ezek jellemezték a hazai építőipar elmúlt évét. A szektor tartós mélyrepülése 2013-ban állt meg, a trend emelkedőre váltott, s a lendület tavaly is kitartott. Van mit ledolgozni, hiszen e két év jó teljesítménye nyomán a termelés még csak az ezredfordulós szintig kapaszkodott vissza, a válság előtti, elmúlt évtized közepi magaslatokhoz még csak közelít. A Központi Statisztikai Hivatal által 2014-ben folyó áron mért 2070,1 milliárd forintos termelési érték nominálisan 16,7 százalékkal, összehasonlító áron 14,2 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az év folyamán mindhárom fő szegmens termelése nőtt. Az épületek építése ágazat bővülését főként ipari beruházások, oktatási és egészségügyi épületek építése és felújításai táplálták, ám hozzájárult a lakásépítések némi emelkedése is. Az egyéb építmények építése ágazat erőteljes felfutása mögött főként az út- és vasútépítés alágazat 42,5 százalékos, illetve a közműépítések 8,2 százalékos növekedése húzódik meg. Az építőipari teljesítmény mintegy kétötödét adó speciális szaképítés ágazat tizedével bővülő produkcióját elsősorban a terület-előkészítéssel foglalkozó szervezetek termelésének 50 százalék feletti tempója húzta, de egyebek mellett az épületgépészeti szerelésnél is javulást mértek.

Az építőiparban változatlanul a mikro- és kisvállalkozások vannak túlsúlyban, amit az is jól mutat, hogy az ágazati szereplők kilenctizede 5 főnél kevesebbet foglalkoztat. Számuk különösen magas a speciális szaképítésben, ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban. December végén a szektorban 92,2 ezer regisztrált vállalkozást jegyeztek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Az év során 6743 új szervezet jött létre, s 8039 szűnt meg.

A foglalkoztatás a termelés felfutásánál jóval lassabban bővült: a legalább 5 fős építőipari vállalkozásoknál 110 ezren álltak alkalmazásban, ami plusz 1,7 százalékot jelent. A szektor egészében – a lakossági munkaerő-felvétel tanúsága szerint – 258,4 ezren találtak munkát, ami nemzetgazdasági összevetésben 6,3 százalékos súlyt ad az ágazatnak.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

Ami a kilátásokat illeti, némi borúlátásra ad okot, hogy az elmúlt évben kötött új szerződések érdemben elmaradtak a 2013-ban tapasztalttól, így az építőipar év végi szerződésállománya 17 százalékkal alulmúlta a korábbit. A 745 milliárd forintra rúgó állomány az éves termelés egyharmadának felel meg. Ezzel együtt, 2015. első négy hónapjában a termelési érték rendre meghaladta az egy évvel korábbit. A legnagyobb, 12,7 százalékos erősödést márciusban mérte a KSH; áprilisban a tempó 10,8 százalékosra mérséklődött.


Kapcsolódó cikkek

2023. május 26.

Eljárás indult nagy élelmiszerláncok ellen, mert országszerte rögzíthették egyes üdítőitalok árait

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alapos gyanúja szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait – közölte a GVH

2023. május 26.

Digitális megfelelés – Compliance és kiberbiztonság az AI árnyékában

A Wolters Kluwer Hungary szervezésében 2023. május 10-én tartott webináriumon két fontos területet, a mesterséges intelligenciát és a kiberrezilienciát tekinttették át a megfelelés szemszögéből az előadók – dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutató Központjának kutatója, Kocsis-Tóth Szilvia a Vodafone Magyarország mesterséges intelligencia szakértője, valamint dr. Zala Mihály az Ernst&Young kiberbiztonsági szakértője.

2023. május 25.

A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban

A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, nem véletlen, hogy a korábbi 468 milliárdról ebben az uniós ciklusban 750 milliárd forintra emelte az ágazat fejlesztésére fordítható forrásokat – mondta az Agárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabercelen.