A magyar gazdaság idén éves szinten várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár, a világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn, sajtótájékoztatón, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után.
A pénzügyminiszter kiemelte: át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával, hogyan lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.
Jelezte: a Nemzeti Versenyképességi Tanács hétfői ülésén két nagy témával foglalkozott, egyrészt a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait, másrészt a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintette át.
Varga Mihály elmondta: a külföldi működő tőke beáramlását tekintve igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt év során a régióban a bejövő működő tőke GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.
Kiemelte: a jövőben azonban a beérkező működő tőke megítélésében nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológia váltás segítése lesznek az elsődleges szempontok. A tanács ennek a témakörnek a további tárgyalását a következő ülésén, december 17-én folytatja – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Varga Mihály jelezte: a következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések, és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.
Varga Mihály kiemelte: a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja jelentős mértékben járulhat hozzá Magyarország versenyképessége megerősítéséhez. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette: Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú.
A bankszövetség elnöke jelezte: a szakmai szövetség 22 pontos csomagja 5 témakörre tagolódik, a javaslatcsomag az innovatív megoldások támogatására, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek hatékony kiaknázására helyezi a hangsúlyt.
Becsei András rámutatott: Magyarországon igen jelentős nagyságú készpénz van kint a vállalkozásoknál és lakosságnál, ennek a túlzott készpénzmennyiségnek az éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.
Becsei András felhívta a figyelmet arra, hogy nem elsősorban a papírpénz, illetve érmék előállítása jelenti a legnagyobb terhet az államháztartás számára, sokkal inkább a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek jelentik a veszteséget.
Becsei András a banki fejlesztések eddigi eredményeit ismertetve elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A Pénzügyminisztérium által életre hívott és támogatott pos-készülék program (kártyaelfogadó készülék program) révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Hangsúlyozta: jövő év márciusában a bankok számára kötelező jelleggel indul el az azonnali fizetési rendszer.
A bankszövetség elnöke rámutatott: azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyek bonyolítása során az azonos tevékenység azonos jogi szabályozás alá essen, utalva arra, hogy a Magyarországon működő hagyományos pénzintézeteket és fintech cégek tevékenységét hasonlóan kell szabályozni a jövőben.
Becsei András egy kérdésre elmondta: a Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében, egyben azt is indítványozták, hogy az új fizetési szolgáltatók, így a fintech cégek is fizessenek tranzakciós illetéket.
A Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg: a piaci verseny javítását az szolgálná, ha az azonos tevékenységek azonos szabályozás alá esnének.
Becsei András kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forintot jelent, a lakossági tranzakciók mintegy 50-60 milliárd forint illetéket eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Nő a cégek érdeklődése a tartós bérleti konstrukció iránt
2019. december 9.
Csökkent a készpénzes finanszírozás népszerűsége, és újra nő a vállalkozások érdeklődése a tartós bérleti konstrukció iránt - derül ki a Rentasystem hatodszor elvégzett felméréséből.
Kevesebbet késnek a számlák kifizetésével a magyar vállalkozások
2019. december 9.
Jelentősen csökkentek a számottevő késések a számlák kifizetésénél az idei első három negyedévben, a két hónapon túl megfizetett számlák értékének aránya 52, a három hónapon túl megfizetetteké pedig 60 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte a Bisnode Magyarország negyedéves elemzése alapján.
Rekorbírságot szabott ki a versenyhivatal a Facebookra
2019. december 7.
A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra.
Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?
2019. december 7.
A fúziók ellenőrzésére vonatkozó munkamegosztás az Európai Unió Bizottsága, valamint a tagállami versenyhatóságok között első látásra világos hatásköri szabályokon nyugszik. A részleges ügyáttétel eredményeképp bizonyos esetekben azonban nem feltétlenül egyértelmű, hogy ki, milyen döntésre bír hatáskörrel.
Jelentős kilengések után átlag körül nőtt az ipari termelés októberben
2019. december 6.
Az ipari termelés növekedési üteme ebben az évben erős kilengéseket mutat. A kibocsátás októberi 6,1 százalékos növekedése átlagosnak tekinthető.