Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megalapozottnak tűnik a kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a második negyedévben a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta a pénzügyminiszter.
A magyar válságkezelés európai uniós összevetésben biztató eredményeket hozott. Miközben az első negyedévben a gazdaság Magyarországon 1,9 százalékkal növekedett, az uniós átlag 0,4 százalékos visszaesést mutat, az eurózóna országai pedig 0,6 százalékkal zsugorodtak – jegyezte meg Varga Mihály a Joint Venture Szövetség éves tisztújító közgyűlésén.
A következő hónapokban a gazdaságok teljesítményét nagymértékben befolyásolni fogja az átoltottság szintje. „Ebben uniós mezőnyben Magyarország szintén nem áll rosszul, helyes volt a kormány azon döntése, hogy nem csak az uniós vakcinabeszerzésre támaszkodott” – jegyezte meg.
A pénzügyminiszter a 2020-as intézkedésekről beszélve megjegyezte: helyesnek bizonyult az a stratégia, hogy a versenyképesség javítására helyezték a hangsúlyt. Magyarország 27 százalékos beruházási rátája uniós szinten dobogósnak számít.
A tárcavezető előadásában többször utalt arra, hogy a korábbi innovatív fejlesztéseknek – gazdaságfehérítő intézkedések, például online kasszák – köszönhetően a minisztérium napi szinten rálát a gazdaságra, egy indexen keresztül hetente elemzik a folyamatokat. Ebből az látszik, hogy a kiskereskedelem forgalma április-májusban „erős lendületet produkált”, továbbá a vendéglátás forgalma is kezd a 2019-es állapothoz visszazárkózni.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 2300 milliárd forintot, a GDP 13 százalékát kitevő összeget csoportosít a kormány a gazdaság újraindítására. Továbbá rámutatott arra: a gazdasági támogatások terén el kell mozdulni a célzott segítség irányába, főleg azon ágazatok támogatására van szükség, amelyek lassabban tudnak visszatérni a növekedéshez.
Szerinte a magyar hiány- és adósságmutató európai viszonylatban nem lóg ki a sorból. A 2008-as válság tanulsága az volt, hogy túl gyorsan nem célszerű visszazárni a költségvetési ösztönzőket, ez ugyanis a növekedést visszafogja és munkahelyek megszűnését eredményezi.
(MTI)
