Versenyképesség: előre is léptünk, meg nem is – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kína versenyképességi indexe immár meghaladja az uniós átlagot, az USA lecsúszott a globális első helyről, Magyarország pedig továbbra is az EU egyik legkevésbé versenyképes tagja. Az InfoTandem infografikája.
Ami a jó hír: Magyarország 2018-hoz képest 0,8 pontot és egy egész helyet javított a versenyképességén. Ami nem annyira jó hír: az uniós mezőnyben így sem sikerült kitörni a sereghajtók közül, ráadásul a mögöttünk lévő Bulgária és Románia is nagyon megközelített minket.
Mindez a Világgazdasági Fórum magyarországi partnere, a Kopint-Tárki Zrt. friss összefoglalójából derül ki, amelyben ismertetik a genfi székhelyű intézet Globális Versenyképességi Index felmérésének 2019-re vonatkozó eredményeit. Az index az idén 115 mutatóból áll, amelyek a termelékenység mellett a jövő kihívásainak való megfelelőséget is mérik. A mutatókat négy fő „tartóoszlopba” sorolták; ezek a gazdasági ökoszisztéma, a humántőke, a piacok és az innovációs ökoszisztéma. A versenyképességi pontszámok nulla és száz között értelmezendők.
A globális listán tavaly az Egyesült Államok vette át a vezetést a korábbi éllovas Szingapúrtól, ám e pozícióját csak egy évig sikerült tartani, 2019-ben Szingapúr visszaelőzte, 84,8 pontos mutatóval. Az ezüstérmes USA 83,7, a bronzérmes Hongkong 83,1 pontot tud felmutatni. Az európai országok közül Hollandiáé a legjobb eredmény (82,4), s ezzel negyedik. Európából leghátul az 54,7 pontos Bosznia-Hercegovinát találjuk, amivel 92. a világrangsorban.
Magyarország 65,1 pontja a 47. helyre volt elég, amivel az első harmad utolsó szereplője a 141 országot mérlegre tevő mezőnyben. Ami a mi szempontunkból beszédesebb: a 28 tagú uniós csoportban ez változatlanul a 24. legjobb eredmény, csupán Bulgáriát (64,9), Romániát (64,4), Görögországot (62,6) és Horvátországot (61,9) előzzük meg vele. Hozzátéve, hogy a horvátok a teljes EU-mezőnyben messze a legnagyobb javulást produkálták egy év alatt: 1,8 ponttal múlták felül 2018-as teljesítményüket, s ezzel 5 helyet ugrottak előre a globális listán – amelynek végén főként afrikai és dél-ázsiai országok találhatók. A 141. helyen Csád áll, 35,1 ponttal.
Magyarország versenyképességi előnye továbbra is a relatíve képzett munkaerő, viszonylag olcsó munkabérek mellett, ez az előny azonban egyre gyorsabban olvad. Mint a Kopint-Tárki Zrt. elemzése kiemeli, a kormányzati stratégiák nem összehangoltak, a versenyképességnek csupán egy-egy kiragadott pontjára fókuszálnak. A vállalatok így a rövid távú stratégiai tervezésre kénytelenek támaszkodni, ami visszafogja a kockázatvállalást, a beruházásokat és a fejlesztéseket, s összességében nem teszi lehetővé az érdemi versenyképességi előrelépést. A 13 új EU-tagállam közül Magyarország a 10. legversenyképesebb.
Az ország számára a legégetőbb problémát az innovációs kapacitás hiánya jelenti. Bár a K+F+I infrastruktúra világviszonylatban egyáltalán nem gyenge, az eredményeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. Az intézményi környezet javult ugyan, de még így is az egyik leggyengébb pontja a magyar versenyképességnek, s több olyan eleme is van, ahol hazánk sereghajtónak számít világviszonylatban. Ilyen például a kormányzati döntések megtámadhatósága (a teljes mezőnyben a 134. hely a miénk e téren), a bírói függetlenség, vagy éppen a sajtószabadság és a tulajdonjogok védelme. Az általános helyzetet a munkaerőhiány is súlyosbítja.
Az Európai Uniónak sincs oka a dicsekvésre, hiszen a tavalyi évhez képest egyetlen versenyképességi pillérben sem sikerült javítania. Az EU átlagos pontszáma 72,3 pont, ami 11,4 ponttal elmarad a fő versenytárs USA teljesítményétől. A legnagyobb idei változás, hogy immár a globális rangsor 28. szereplője, Kína is felülmúlta az EU-átlagot, miután 1,3 pontos javítással 73,9 pontig tornázta fel indexét, s a hosszú távú termelékenységet befolyásoló mutatókban rendre megelőzi az uniót.
