Vizsgálja a Samsungnak nyújtott gigantikus magyar állami támogatást az EB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy összhangban áll-e a regionális állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal Magyarországnak az a terve, amely szerint 108 millió euró összegű állami támogatást nyújt a Samsung SDI Magyarország Zrt. számára a vállalat gödi akkumulátorcella-gyártó üzemének bővítéséhez.
A Samsung SDI mintegy 1,2 milliárd eurót fordít arra, hogy meglévő gödi üzemében bővítse az elektromos járművekben használt lítium-ion akkumulátorcellák és akkumulátortelepek előállítási kapacitását. 2018-ban Magyarország értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy állami támogatást kíván nyújtani a projekthez.
Az uniós bizottság kétli, hogy a Samsung SDI gödi beruházásához nyújtani tervezett 108 millió euró (jelenlegi árfolyamon több 35,6 milliárd forint) összegű állami támogatás megfelel a regionális támogatási iránymutatásban meghatározott összes releváns feltételnek – közölték.
A gödi akkumulátorgyártó üzem bővítését múlt csütörtökön jelentette be budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a beruházáshoz, ennek mértékét azonban még nem lehet közölni, mert azt az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Az összeg összhangban van a beruházás méretével és jelentős – tette hozzá a miniszter.
Az Európai Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy az intézkedés ösztönző hatással jár-e. E tekintetben a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy – az iránymutatásokba foglalt feltételeknek megfelelően – közvetlenül a magyar állami támogatás hatására döntött-e a Samsung SDI magyarországi beruházásáról, vagy azt akár állami támogatás nélkül is megvalósították volna. A bizottságnak a tekintetében is kételyei vannak, hogy az állami támogatás megfelelő és arányos-e, és hozzájárul-e a regionális fejlődéshez, valamint az sem zárható ki, hogy az állami támogatás eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek át Magyarországra.
A részletes vizsgálat megkezdése lehetőséget biztosít Magyarország és az érdekelt harmadik felek számára, hogy észrevételeket tegyenek az intézkedéssel kapcsolatban. Ez azonban semmi esetre sem befolyásolja az eljárás kimenetelét – tették hozzá.
Az uniós bizottság közleményében arra emlékeztetett, hogy az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az EU hátrányos helyzetű régióiban támogassák a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást, valamint előmozdítsák a területi kohézió megvalósulását az egységes piacon.
Az állami támogatásnak azonban valódi ösztönző hatással kell rendelkeznie, azaz ténylegesen arra kell ösztönöznie a kedvezményezettet, hogy egy adott régióban ruházzon be. A támogatásnak a hátrányos helyzetű régióba történő beruházás ösztönzéséhez szükséges minimális szintre kell korlátozódnia, nem járhat olyan indokolatlan negatív hatásokkal, mint például felesleges kapacitások létrehozása egy hanyatló piacon. Nem haladhatja meg a szóban forgó régióra alkalmazandó regionális támogatási felső határt, nem okozhatja közvetlenül a meglévő vagy beszüntetett tevékenységek áthelyezését az EU más részeiről a támogatott létesítménybe; valamint a támogatás nem térítheti el a beruházást másik, gazdaságilag ugyanannyira vagy még inkább hátrányos helyzetű uniós régióból, mint amilyen az a régió, ahol a támogatott beruházás található – tették hozzá.
(MTI)
