Zálogjogosult bejelentkezése a felszámolásba
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A zálogjoggal biztosított követelés jogosultja kizárólag akkor élvez elsőbbséget a felszámolási eljárás során, ha hitelezőként az igényét határidőben bejelentette. Ellenkező esetben viszont csak akkor nyerhet kielégítést, ha a nyilvántartásba vett követelések után marad még rá fedezet. Fontos tehát, hogy hitelezőként a zálogjogosult is határidőben bejelentkezzen.
A csődtörvény előírása értelmében, ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére az alább ismertetett speciális szabályok szerint. Abban az esetben azonban, ha a zálogjogosult a követelését 40 napon túl, de 180 napon belül jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. Ilyenkor a vételárat elkülönítetten kell kezelni, de a zálogjogosultat csak akkor lehet kielégíteni, ha a kielégítési sorrend betartását követően marad rá vagyoni fedezet. Fontos kiemelni, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ami nem csak az igényérvényesítés jogának elvesztését jelenti, hanem a hitelező anyagi jogát – jelen esetben zálogjogát is – megszünteti. A jogvesztő határidő elmulasztásával tehát a zálogjog a törvény erejénél fogva megszűnik.
Abban az esetben, ha a zálogjogosult 40 napon belül hitelezőként bejelentkezik és az előírt 1 %-os (de legalább 5 ezer, legfeljebb 200 ezer forintos) nyilvántartásban vételi díjat is megfizeti, és a követelése nem függő követelés, akkor a követelésének a kielégítése elsőbbséget élvez a felszámolás során is. Amennyiben a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárból kizárólag az őrzési, állagmegóvási, értékesítési költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a behajtás költségeit), valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5%-ának megfelelő felszámolói díjat vonhatja le. A fennmaradó összeget pedig a zálogjogosult követelésének a kielégítésére kell fordítani, több jogosult esetén a Ptk. szerinti kielégítési sorrend figyelembevételével. Vagyont terhelő zálogjog esetében kissé eltérő a helyzet. Ilyenkor a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át fordíthatja kizárólagosan a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére. Ezt szintén csak akkor teheti meg, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.
A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani. A zálogjoghoz kapcsolódó kielégítés elsőbbség tehát a lefoglalt, végrehajtási joggal biztosított követelések jogosultjait ugyancsak megilleti.
Nem alkalmazhatók a fenti speciális szabályok akkor, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. (A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.)
