dr. Kártyás Gábor cikkei

A szabadság kiadásának új szabályai a kormányzati igazgatásban

Szerző: Dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2019. április 9.
Címkék: ,
Rovat:

A március 1-jétől alkalmazandó új kormányzati igazgatási törvény jelentős változásokat hoz a fizetett szabadság tekintetében. A szabadság mértékét érintő változások mellett különösen fontosak a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok, miszerint a törvényben foglalt kiadási határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.

A kinevezés egyoldalú módosítása – A közszolgálat vége?

A március 1-jével hatályba lépett új kormányzati igazgatásról szóló törvény felhatalmazza a munkáltatót, hogy egyoldalúan módosítsa a kormánytisztviselő kinevezését. Ezzel olyan túlhatalmat biztosít a munkáltató számára, ami példátlan a magyar munkajog rendszerében, és ami számos alkotmányossági aggályt vet fel.

Alapbér? Távolléti díj? Átlagkereset?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. december 4.
Címkék: , , ,
Rovat:

Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról!

Elszámolás munkaidőkeretben

Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, sokszor nehezen átláthatóvá válik a havonta teljesített óraszám elszámolása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elszámolási szabályokat, felhívva a figyelmet, hogy a tényleges teljesítés elszámolásától való eltérés általában jogellenes. A munkaórák mellett pedig hasonlóan fontos figyelni a munkavállaló kereten belül beosztott heti pihenőidejére is.

Határozott idejű szerződések láncolata

Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás?

Ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatójának, akkor egyrészt kötelezettsége keletkezik az okozott kár megtérítésére, másrészt megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, amiért sor kerülhet a munkaviszony megszüntetésére. Vajon kell-e választani a két szankció között?