dr. Juhász István cikkei

Az apostolok pénzügyei – 3.2. rész

Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált. Péter apostol, a kőszikla, többször is bizonyságot tett emberi gyengeségekről, Jézus mégis őt választotta a keresztény egyház alapítójává. Az Újtestamentum egyik története a Jézus és Péter apostol utáni templomadó megfizetéséről szól.

Az Újszövetség a vagyonról, gazdagodásról – 3.1. rész

Az Újtestamentum tanítása szembehelyezkedik az Ótestamentum vagyonról, gazdagodásról írt nézeteivel. A szegénység, a szeretet, az örök élet hirdetése Jézus tanításai között központi helyet foglalnak el. A gazdagság ugyan nem bűnös dolog, de az arra való törekvés már igen, akit a pénz hatalmába kerít, az nem tudja Istent szolgálni.

Elment dr. Agy

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. november 9.
Címkék:
Rovat:

Kopátsy Sándor majd hét évtizedes közgazdászi pályafutása alatt szinte minden reformprogram kialakításában részt vett. Életének 99. évében, 2020. november 8-án hunyt el.

Bölcs Salamon gazdálkodási tanácsai – 2.3. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. november 6.
Címkék: , , ,
Rovat:

A bibliai Salamon gazdag volt és bölcs! A két tulajdonság összefügg, erről Salamon több tanácsa, példabeszéde is tanúbizonyságot ad. Útmutatásai kiterjedtek a tervezésre, a gazdagság megszerzésére, a vagyonnal kapcsolatos hibás elképzelésekre, illetve arra is, hogy mit kezdjünk a megszerzett vagyonunkkal.

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/2. rész

Az Ótestamentum számos helyen szól gazdálkodásról, vagyonról. A gazdagságot az Ószövetség nem tartotta bűnös dolognak, sőt, sokkal inkább Istennek tetsző cselekedetként ír a gazdálkodásról, a vagyon gyarapításáról. A Teremtés könyvében József, miután megfejtette a fáraó álmát, megbízatást kap államgazdasági feladatok végzésére. Salamonnak 666 aranytalentum bevétele volt évente. A kamat szedésének tilalma kivételt képez, a pénzzel való gazdálkodás nem megengedett a zsidók között.

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 16.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Az Ószövetségen belül Mózes öt könyve tartalmazza a legtöbb parancsolatot, így a gazdálkodásra, gazdasági tevékenységre és az adózásra vonatkozó parancsolatokat is. A tized, a templomadó, a zsengeáldozat a legjelentősebb adófajták, a kamat szedésének tilalma már a gazdasági tevékenységek szélesebb körében értelmezhető.

A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. október 2.
Címkék: , , ,
Rovat:

A történelmet meghatározó dokumentumok közül – nem lehet kétséges –, hogy a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A mai nyugati világrend a könyvek könyvének előírásai, vagy az azokra való hivatkozással alakult ki. A Szentírás ma is meghatározó dokumentum, még akkor is, ha jóval kisebb a hatása, mint ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt.

A rosette-i kő adótörténeti jelentősége

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 25.
Címkék: , ,
Rovat:

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Hammurabi törvényei

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.

Ékírásos közgazdaságtan

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 4.
Címkék: , ,
Rovat:

Megrázta a tudományos világot 1975-ben egy fiatal olasz régészprofesszor bejelentése. Egy szíriai ásatás során ékírásos agyagtáblákat talált, amelyeket mintegy 4300-4500 évvel ezelőttre datált. Már önmagában az is szenzáció volt, hogy a Kr. előtti harmadik évezred közepéről származhattak az anyagtáblák, de az igazán nagy hír a táblák száma volt. A régész egy egész ókori könyvtárat tárt föl, az agyagtáblák száma 16 ezer körülire volt tehető. Az ebből a korból származó más ékírásos agyagtáblák ennek a töredékét teszik ki összesen is, a mai napig!