… az adótörténeti sorozat is. A tematikus összefoglaló befejező részében az első három részben nem említett érdekességekről írok: pénztörténet, évfordulók, aktualitások, szőlő és bor, tea, szerencsejátékok, pénztárgépek, számolócédulák, adóetimológia, adó- és vámszedőhelyek a fontosabb címszavai a cikknek.
Az épületek, építmények egyaránt lehettek az adózás céljai és tárgyai is. Ma már inkább csak az utóbbi. Mit lehet(ne) még megadóztatni? Ebben az emberi, adóztatói leleménynek nincs határa. És ez nem csak a régmúltban volt így, hanem jelenleg is, elég, ha megnézzük az önkormányzatok által kivethető települési adó furcsaságait. Több rövid cikksorozat szólt az adózás elméleti, elvi alapjairól. Hogyan volt ez régen, és hogyan változott a történelem folyamán?
Az adótörténeti sorozatot bemutató írásunk második részében néhány kiemelt témát mutatunk be. A kultúra, a tudomány és a történelem területén működő személyiségek adózási kapcsolatai önmagukban is érdekesek. Az adózás története dokumentumok története is, ezekből is összegyűjtöttünk egy csokorra valót. A Római Birodalom az egyik legmeghatározóbb államalakulat volt a történelem folyamán, természetesen az adótörténete is meghatározó jelentőségű. A keresztes háborúk önmagában is megérdemeltek egy rövidebb sorozatot, de a pénzügyekre a jelentősebb hatást a templomosok gyakorolták.
Az adózás történetéről szóló sorozat bevezető írásának címében feltettem a kérdést: Unalmas-e az adózás? Minderre 2014. március 25-én került sor, azóta heti-kétheti rendszerességgel jelentkeztem adótörténetekkel. A kérdésre egyértelműen NEM a válasz. Az adózás története maga a történelem, egy sajátos szempontból vizsgálva, elemezve. A visszatekintés első része következik.
Dante, templomosok, Aranybulla, Madách voltak a legfőbb témák az előző ötven adó- és pénztörténeti írásban. A kilenc évvel ezelőtt kezdett sorozat korábbi írásait, a 100. cikket követően, rendszeresen összefoglaltam. Most a 350. után ezt ismét megteszem.
Newton életének utolsó három évtizedét a pénzügyeknek szentelte. Ebben is komoly eredményeket ért el, de volt része kudarcban is. Pénzhamisítás elleni küzdelem, biztonsági pénz, aranystandard kötődnek a tevékenységéhez, de a világtörténelem egyik legnagyobb tőzsdekrachjának is szereplőjévé vált, méghozzá vesztesként.
Newtonra ma leginkább tudományos eredményei okán emlékezünk. Feltalálta a differenciál- és integrálszámítást, megalkotta a mozgás törvényeit, a tömegvonzás általános képletét, színelmélete is forradalmi volt, tükrös távcsöve akadémiai tagságot eredményezett. Szólnunk kell még alkímiai kutatásairól, teológiai vizsgálatairól és okkultizmusáról is.
Newton a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, kiemelkedő eredményeket ért el a fizikában, a matematikában, a csillagászatban. Tudományos eredményei közül jó néhány ma már a közoktatás része. Az kevésbé ismert, hogy nem volt jelentéktelen a pénzügyi tevékenysége sem, sőt ebbéli munkáinak is hosszú távú volt a hatása.
Madáchot már ifjú korától kezdve foglalkoztatta a közösségi lét szükségszerűsége és feltételrendszere, a társadalmi működésének kérdésköre. Ezzel kapcsolatos gondolatait több művében is kifejtette, legmarkánsabban Az ember tragédiájában. Szintén sokat foglalkozott adózási kérdésekkel is, bár, érdekes módon, ezzel a Tragédiában a legkevésbé.
Madách a műveiben részletesen ír a szegénységről, mint társadalmi jelenségről. Sajátos módon ad felmentést az ínség okozta bűnök alól. A pénz, a vagyon hatalma finoman jelenik meg Prágában. Az ember tragédiája londoni színében a szegénység mellett a szabad verseny árnyoldalait is bemutatja. A cikksorozat most következő epizódjában ezeket mutatjuk be.
