Azokban a kérdésekben, amelyekhez egy kisebb közösségben rendelkezésre állnak a döntéshez szükséges információk, célszerű, ha a döntés is ebben a közösségben születik meg. Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének. Ennek fontos feltétele, hogy az anyagi feltételekről is ebben a közösségben határozzanak. Az önkormányzatok önállóságának ilyen alapfeltétele a helyi adóztatással kapcsolatos hatáskörük biztosítása.
A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.
Az adótörténeti cikksorozat előző, 251. fejezetében összefoglaltuk az első 200 írást. Ebben a cikkben szólunk a ’Magyarország adótörténete’ sorozat fejezeteiről, továbbá a 201-250. részekben bemutatott egyéb adótörténeti eseményekről, személyekről!
Az adózás története a történelem egy sajátos nézőpontból. Az Adó Online-on hat évvel ezelőtt kezdtem el adótörténeti írásaimat közzé tenni. Azóta is, szinte minden héten jelentkezem új írással. Ebben a cikkben visszatekintek az első kétszáz írásra, a következő részben a Magyarország adótörténete sorozatot, valamint a 201-250. fejezeteket mutatom be.
Egy új társasági adótörvény bevezetésének feltételei megteremtődtek 1991-re. Ehhez szükség volt a rendszerváltásra, illetve piacgazdaság legalább kezdeti kialakulására. Társasági szabályozás, számviteli rendszer már létezett, a korábbi átmeneti adószabályok alapot teremtettek egy olyan adószabály-rendszerre, amely a versenyszféra szereplőit egységes szempontok szerint adóztatta.
Az 1987-ben indult adóreform jelentős eleme volt a piacgazdasági körülményeknek megfelelő profitadó bevezetése. Az adóreform indulásakor ennek feltételei még nem voltak meg, ezért átmeneti, helyettesítő szabályozásra volt szükség.
Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.
Az 1988-ban bevezetett áfaszabályozás elvi alapjai mind a mai napig változatlanok. Mi indokolja akkor azt, hogy már a negyedik áfa törvény van hatályban, illetve az áfa törvények éves rendszerességgel módosulnak, de nem volt ritka az évközi módosítás sem? Természetesen ennek okai is a részletekben vannak, ezek közül világítunk rá néhányra.
Az 1987-ben elindult adóreform talán legnehezebb eleme az általános forgalmi adózás bevezetése volt. Olyan új adófajtát kellett megismertetni és elfogadtatni a gazdasági szereplőkkel és a lakossággal, amelynek elvei akkor még ismeretlenek voltak Magyarország számára, de a szocialista országokon kívüli legjelentősebb kereskedelmi partnereink már ezt alkalmazták.
A médiák gyakran számolnak be olyan állat- és növénybetegségekről, amelyek akár az emberre is veszélyesek lehetnek. A kerge marhakór, a sertéspestis, a madárinfluenza, a veszettség, vagy a gabonák fuzáriumos megbetegedése is ezek közé tartozik. Az egészségügyi következmények mellett jelentős gazdasági következményei is lehetnek a megbetegedéseknek.
