Egyre gyakoribb, hogy valaki nemcsak egyetlen, teljes munkaidős állásban keresi a kenyerét, hanem szakmai élete is több, párhuzamos síkon zajlik: több – pl. kötetlen munkaidőben ellátható – munkaviszonyt, megbízási szerződéseket teljesít, saját céget működtet.
Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen speciális kondíciókról kell tájékoztatnia a munkáltatónak a külföldön munkát végző alkalmazottait az év elején megújult szabályozás alapján.
Angol kifejezéssel „garden leave”-nek vagy „gardening leave”-nek (vagyis magyarra fordítva: „kertészkedési távollétnek”) nevezzük, ha a munkáltató a felmondási idő teljes idejére bérfizetés mellett felmenti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkavállalót. A kedélyes megnevezés mögött az a gondolat húzódik, hogy a munkavállaló számára ez egy igen kényelmes időszak: olyan, mintha szabadságát töltené, tehát teljes fizetés mellett szabadidős elfoglaltságokat végezhet (pl. kedvére kertészkedhet). Ennek a látszólag igen egyszerű munkajogi konstrukciónak a szabályszerű és célszerű gyakorlati megvalósítása azonban valójában körültekintést igényel mindkét fél részéről. Mi vihet rá egy munkáltatót arra, hogy díjazás mellett teljes mértékben mentesítsen valakit a munkavégzés alól, akit még hasznosíthatna? A fizetett kertészkedési idő örömei mellett vannak-e munkajogi kötelezettségei ebben a periódusban a munkavállalónak is? És a munkáltatónak (a díjazáson kívül)? Cikkünkben e kérdéseket járjuk körül.
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
A 2023. január 1-től hatályba lépett Mt.-módosítás a munkajog egyik leggyakrabban alkalmazott, igen széles körben alkalmazott jogintézményét, a próbaidőt is elérte. A próbaidő első látásra igen egyszerű, a legtöbb munkaszerződésben kikötött konstrukció. Közismert célja az, hogy a munkaviszony első néhány hónapjában, mikor a felek még csak tapasztalják, mennyire működőképes a munkaviszony keretében való együttműködésük, könnyen, gyorsan (azonnali hatállyal történő, indokolás nélküli felmondással) megválhassanak egymástól. Ha azonban a munkaviszonyt megszüntető fél a próbaidő néhány egyszerű szabályát nem ismeri, vagy nem vagy alkalmazza jól (pl. rosszul számolja ki annak utolsó napját, és arról egy nappal lemaradva közli a megszüntetést), könnyen a jogellenesség mezejére tévedhet, annak minden következményét magára vonva. Az év eleji törvénymódosítás néhány fontos új részletszabályt vezetett be a próbaidőhöz kapcsolódóan, melyek a törvényben elszórtan helyezkednek el, így a módosítás nem annyira szembeötlő. Cikkünkben ezeket a szabályokat gyűjtjük össze.
A mai cikkből megtudhatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki úgy érzi, a gondozói státuszához kapcsolódó joggyakorlása miatt érte őt valamilyen munkajogi hátrány.
A munka törvénykönyvének 2023. január 1-i módosítása sokféle tárgykört ölelt fel a próbaidő szabályaitól kezdve a munkavállaló számára adandó tájékoztatáson át az egészségügyi alkalmatlanságra vonatkozó rendelkezésekig. A módosítások érintettjei közül kiemelhetünk egy olyan munkavállalói csoportot, akiknek az új rendelkezések számos kedvezményt ígérnek annak érdekében, hogy munkaviszonyukban és magánéleti nehézségeik terén is helyt állhassanak: ők a beteget gondozó munkavállalók. E cikksorozatunkban a rájuk vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen. Az előző részben a gondozó munkavállaló törvényi defincíójával ismerkedhettünk meg, továbbá a gondozói munkaidő-kedvezmény szabályairól volt szó. Ebben a részben a beteget gondozó munkavállalók számára rugalmas munkafeltételeket biztosító újdonságokat mutatjuk be.
Beköszöntött a vírusos időszak, a munkahelyeken egyre több a keresőképtelen állományban lévő munkavállaló. De vajon minden betegállomány mögött valódi betegség van?
Az új Pp. új alapokra helyezte a polgári – és velük együtt a munkaügyi – perek megindításának szabályait. A nóvumok közül kiemelendő, hogy aki ellen munkaügyi per indul, nem várhatja meg, amíg a bíróság idézést küld számára, hogy majd a tárgyaláson, szemtől-szembe fejthesse ki álláspontját a felperessel szemben. Ehelyett védekezését már a keresetlevél alapján, írásban kell előterjesztenie, ennek hiányában a munkaügyi bíróság ún. bírósági meghagyást fog kibocsátani vele szemben a kereseti kérelem szerint. Cikkünkből megtudhatják, mi a bírósági meghagyás, mit lehet tenni a kibocsátásának elkerülése érdekében, és hogyan lehet elkerülni, hogy jogerőre emelkedjen, végrehajthatóvá váljon.
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
