A közalkalmazotti törvény hatálya alatt kötött kollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Ugyanakkor, kivételesen a jogszabályok adhatnak felhatalmazást, hogy tartalmuktól a kollektív szerződés eltérjen. Ennek az általános felhatalmazó rendelkezésnek az értelmezése azonban számos kérdést felvet, amelyek meglehetősen aggályos válaszokhoz vezetnek.
Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról!
A munkavállaló képességeiről való meggyőződésre a próbaidő szolgál, nem lehet munkaszerződés nélkül „kipróbálni” a munkavállalót. Ennek a jogellenes gyakorlatnak súlyos szankciói lehetnek.
Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, sokszor nehezen átláthatóvá válik a havonta teljesített óraszám elszámolása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elszámolási szabályokat, felhívva a figyelmet, hogy a tényleges teljesítés elszámolásától való eltérés általában jogellenes. A munkaórák mellett pedig hasonlóan fontos figyelni a munkavállaló kereten belül beosztott heti pihenőidejére is.
Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.
Ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatójának, akkor egyrészt kötelezettsége keletkezik az okozott kár megtérítésére, másrészt megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, amiért sor kerülhet a munkaviszony megszüntetésére. Vajon kell-e választani a két szankció között? Lehet-e kárigényt érvényesíteni, akár a munkaviszony felmondása után?
A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem. Ez alól azonban van néhány fontos kivétel.
A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.
Számos olyan eset elképzelhető, amikor egy időszakra a munkavállalót többféle bérpótlék is megilleti. Ám olyan kombinációk is vannak, amikor egyes bérpótlékok kizárják egymást. Az alábbiakban segítünk eligazodni a pótlék-halmozódással járó helyzetekben.
Mikor lép közbe a munkajog, ha a munkavállaló mindig a rövidebbet húzza a munkahelyen? Meddig kell tűrni, ha mindig nekem jut a legrosszabb műszakrend, a leglassabb számítógép és/vagy a legutálatosabb feladat?
