A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel. Ezek maradéktalan teljesítésére a munkáltatónak érdemes kiemelt figyelmet fordítania, nem csupán annak érdekében, hogy a szakszervezethez fűződő viszonya ne mérgesedjen el, de amiatt is, hogy a szakszervezettel kölcsönösen együttműködve saját érdekeit is elő tudja mozdítani.
Bármilyen súlyos is a munkaerő-hiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak, hogy a munkavállalók előszűrését elhagyják, hogy fizikai munkakörökben a munkavállalók gyakorlati készségeit, szellemi munkakörökben a munkavállalók tudását, felkészültségét ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.
A keletről érkező, relatíve olcsónak számító munkaerő, illetve a nyugatról betelepülő multinacionális gyárak Magyarországra érkezésével egyidejűleg a magyarul nem beszélő munkavállalók, menedzsment tagok száma is jelentősen megnőtt az országban. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon történő munkavégzésre a felek állampolgárságától, illetve bejegyzett székhelyétől függetlenül a magyar munkajog az irányadó, a munkajog idegen nyelvű alanyai tekintetében is elsősorban a magyar jogszabályokra kell figyelemmel lenni.
A nyárral együtt beköszönt a szabadságolás, a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának időszaka is. A munkáltatónál azonban változatlanul megy tovább az élet, így előfordulhat, hogy egy váratlanul felmerülő probléma vagy sürgősen megoldandó feladat miatt valamely munkavállaló kiadott szabadságát meg kell szakítani vagy el kell odázni.
Még a legacélosabb munkavállalóval is előfordul időnként, hogy megbetegszik vagy megsérül, nem tud bejönni dolgozni, pár napra keresőképtelenné válik. A munkáltató ilyenkor váratlan munkaerőhiánnyal találhatja szemben magát, gondoskodnia kell a munkavégzésre képtelen munkavállaló által végzett feladatok ellátásáról, tevékenysége zökkenőmentes folytatásáról.
Tekintettel arra, hogy munka segédeszközök, munkagépek, kommunikációt segítő készülékek, felszerelés nélkül a legritkább esetben végezhető, a munkáltató maga biztosítja, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden, ami annak munkavégzéséhez szükséges. Azonban, ami elromolhat, az el is romlik, illetve el is rontják, ami elveszhet, azt el is veszítik, az ebből eredő kár viselése pedig körültekintő eljárás mellett a munkavállalóra telepíthető.
A munkavállalók ébrenlétük jelentős részét munkahelyükön, kollégáik társaságában töltik. Ennek következményeként gyakran előfordul, hogy a kollégák közt a munkatársi kapcsolatnál szorosabb viszony alakul ki, barátokká válnak, esetleg szerelembe esnek egymás iránt.
Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.
Az általános vélekedés szerint kétféle munkavállaló létezik, a késésre hajlamos és a pontos típus. Ugyanígy a munkáltatóknak is két fajtáját különböztethetjük meg, az első csoport tolerálja dolgozói kisebb-nagyobb pontatlanságát, míg a fennmaradó rész igyekszik munkavállalóit a munkavégzés időben történő megkezdésére rászorítani.
A munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt célja, hogy a munkaszerződésben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek, illetve az ott meghatározott kötelezettségeinek a másik fél eleget tegyen. Ehhez a felek együttműködése, így különösen egymás kölcsönös tájékoztatása elengedhetetlen.
