Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
Az ARB Consulting szervezésében megrendezett második adatvédelmi reggelin a Wolters Kluwer kiadásában megjelent Magyarázat a GDPR-ról című könyv adatvédelmi hatásvizsgálatról szóló fejezetéről beszélgettek.
A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.
A GDPR hatálybalépése a követelések kezelését és érvényesítését is alapvetően változtatta meg. Érdemes odafigyelni, hogy az érintett adatait megfelelően kezeljük, ellenkező esetben nemhogy követelésünkhöz nem jutunk hozzá, hanem még sérelemdíjat vagy adatvédelmi bírságot fizethetünk.
Cikkünk harmadik részéből megismerhetik a járadék megállapítására, az általános kártérítésre, a kártérítés módosítására és az elévülésre vonatkozó bírói gyakorlatot.
A károsultat valós, hiteles kárenyhítési elhelyezkedési kötelezettség terheli azzal, hogy a szakképzettségéről, az egészségi állapotáról, egyéb körülményeiről köteles tájékoztatást adni.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.
Az EUB egy Ausztria és Magyarország között felmerült jogvitában úgy foglalt állást, hogy a magyar hatóságok által kiadott TB igazolások azok visszavonásáig kötik az osztrák hatóságokat és bíróságokat.
A szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségével kapcsolatban mindig voltak bizonytalanságok. Az új Ptk. ebben a kérdésben további kockázatokat hozott, melyek egyenesen a szindikátusi szerződések érvényességét veszélyeztetik.
