Az áfamentesség nem vonatkozik olyan földterület értékesítésére, mely az ezen álló épület lebontása folytán válik beépítetlenné. A beépítettséget nem alapozza meg az ingatlanon végzett alapozási munkálatok végzése. A következőkben a témát érintő Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
Érdemi felülbírálatra alkalmatlan az a jogerős ítélet, mely iratellenesen az adóhatósági határozatban szereplő tényállástól eltérő, az adóhatóság által nem állított tényállás alapján állapítja meg a határozat jogszerűtlenségét. A következőkben részletezünk egy érdekes esetet.
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el.
Az iparűzési adó alapja nem csökkenthető minden, a vállalkozás eredményének meghatározásakor elszámolható költségfajtával, így nem lehet egyenlőségjelet tenni a társasági adót csökkentő tényezők és a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tényezők közé. A gyakorlati esetet egy bírósági döntés által mutatjuk be.
A közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. A szerződő felek által a számlán megállapított 0%-os áfa helyett az adózó, mivel az értékesítése nem adómentes, adófizetésre köteles, amelyet a változatlan mértékű adóalap alapulvételével, a belföldi termékértékesítés adómértékével kell meghatározni. Jogeset.
Az adóhatóságok és a bíróságok is elvárják az adózók által a jogszabályi kötelezettségek betartását a különböző eljárások során. Adott esetben nyilatkozattételre kötelesek a képviselők, adózók is, ahol érvelhetnek, előadhatják cselekményeik valódiságát, stb.. A megfelelő fórumok igénybevétele és hatósági döntés során adózók megfelelő indokolást és érvelést várnak el a hatóságoktól. A Kúria kimondta, hogy nem ad számot a bíróság a saját belső meggyőződéséről abban az esetben, ha az alperesi határozatban foglaltak egy az egyben történő átemelésével indokolja ítéletét.
Az adóhatóság nem kötelezhető a szerződéses érték és bejelentett forgalmi érték különbség okainak feltárására, ha a bejelentett forgalmi értéket az illetékkiszabás alapjául elfogadja [1990. évi XCIII. tv. 18. § (1) bek., 70. §].
Egy tagállamban letelepedett adóalany más tagállami állandó telephelyét az az utóbbi tagállamban igénybe vett szolgáltatás alapozhatja meg, amely fogadására – legközvetlenebb módon – ebben a tagállamban végzett gazdasági tevékenysége keretében alkalmas, a Kúria által hozott döntés szerint.
Adózót az adóellenőrzés, adóhatósági eljárás során megilleti az iratbetekintés joga. A nemzetközi megkeresésre és az arra adott válaszra az adózó betekinthet, azok nem tekinthetők adóhatóságok közötti belső levelezésnek, mivel nem technikai jellegűek, hanem az ügy érdemére kihatnak.
Kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezhet a magánszemélynek, ha a kifizetőtől valamilyen célból olyan vagyoni értéket, jellemzően pénzt kap, amelyet a későbbiekben vissza kell adnia, de az hosszabb-rövidebb időre a birtokában maradhat. Ha a magánszemély a kifizető tulajdonában lévő vagyoni értéket, pénzt ingyenesen vagy kedvezményes áron, kedvezményes kamat mellett használhatja, akkor a magánszemély jövedelmet szerez. Leggyakrabban ez a jövedelem a kifizető által a magánszemélynek adott kölcsönre tekintettel állapítható meg. Jellemző formája a munkáltató által a munkavállalónak adott kölcsön, de bármely kifizető, így pl. a tulajdonos is nyújthat magánszemély tagjának kölcsönt. Jogeset.
