dr. Stein Fanni cikkei


dr. Stein Fanni  |  2021. április 5. Munkaügyek

A munkába járás költségtérítése

A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

dr. Stein Fanni  |  2021. március 23. Munkaügyek

Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok

Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok
dr. Stein Fanni  |  2021. március 17. Munkaügyek

Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok

Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.

dr. Stein Fanni  |  2021. március 9. Munkaügyek

A leendő örökbefogadókat megillető munkavégzés alóli mentesülés

A munkáltató számára ideális világban a munkavállaló a beosztás szerinti munkaideje valamennyi percét ténylegesen a munka végzésével tölti. Azonban a munkavállaló is ember, így számos olyan körülmény adódhat, amely miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ilyen kedvezmény illeti meg 2020 szeptembere óta a leendő örökbefogadókat is.

dr. Stein Fanni  |  2021. február 23. Munkaügyek

Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?

A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik?

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?
dr. Stein Fanni  |  2021. február 16. Munkaügyek

Mikor nem lehet tanulmányi szerződést kötni a munkavállalóval?

A munkáltatók számára óriási kincs a jól képzett munkaerő. Épp ezért a munkáltatók gyakran kötnek tanulmányi szerződést annak érdekében, hogy a megfelelő szakembert tudják alkalmazni. Bár a tanulmányi szerződés legtöbbször mindkét fél számára előnyös, mégis vannak olyan esetek, amikor a munkáltató nem köthet szerződést a munkavállalóval.

A szabadság átvitele 2020-ról 2021-re
dr. Stein Fanni  |  2021. február 2. Munkaügyek

A szabadság átvitele 2020-ról 2021-re

A munkavállalókat évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül az életkor előrehaladtával, gyermekek születésével, bizonyos veszélyes munkakörök betöltésével, illetve megváltozott munkaképesség, fogyatékosság esetén a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Mind az alap-, mind a pótszabadságot alapvetően az esedékesség évében kell a munkavállaló részére kiadni, azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a szabadság vagy annak néhány napja átvihető legyen a következő évre.

Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?
dr. Stein Fanni  |  2021. január 26. Munkaügyek

Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?

A próbaidő rendeltetése, célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálhassa” egymást: a próbaidő alatt a munkavállaló felmérheti, hogy az adott munkakör, a munkakörülmények megfelelőek-e számára, míg a munkáltató eldöntheti, hogy az új munkaerő teljesíteni tudja-e a hozzá fűzött elvárásokat. Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.