Bejelentkezés Hírlevél

dr. Kozma-Fecske Ivett cikkei

Elektronikus eszközök használata a munkavégzés során
dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. július 21. Munkaügyek

Elektronikus eszközök használata a munkavégzés során

A koronavírus terjedése miatt sok munkavállaló végzi munkáját otthonról, akár egyoldalú utasításra, akár saját választása alapján. Az otthoni munkavégzéshez azonban elektronikus eszközök szükségesek, hiszen mind a munkavégzés, mind a munka eredményének továbbítása ezeken keresztül zajlik. Fontos kérdés, hogy ki köteles biztosítani ezeket az eszközöket, a munkavállaló mikor jogosult azokat a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni, és a munkáltató milyen mértékben jogosult ezt a használatot, továbbá az elektronikus eszközökön tárolt adatokat ellenőrizni.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. június 23. Munkaügyek

Meddig érvényesíthetik igényeiket a munkavállalók?

Míg a munkaviszony fennállása alatt a legtöbb munkavállaló nem mer a munkáltatóval szemben fennálló követelései behajtása érdekében erőteljesen, akár jogi úton fellépni, addig a munkaviszony megszűnését követően már nincs visszatartó erő, már nem kell félni retorziótól. Ekkor a munkavállalók akár már a bírósági út lehetőségét is kihasználják igényérvényesítésük érdekében, mielőtt azonban emellett döntenek, érdemes megismerniük, az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatnak, kiszámítani, mely követeléseik évültek esetleg el.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. június 16. Munkaügyek

Mi a következménye a késedelmes bérfizetésnek?

A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történő bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát előre átgondolni az alternatív lehetőségeket a jogszerű eljárás érdekében.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. június 10. Munkaügyek Koronavírus

Tanulmányi szerződés és egyéni fejlesztési idő

A veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következményeinek csökkentése, a munkahelyek megőrzése érdekében igénybe vehető a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás mellett a bértámogatás. A támogatás igénybevétele során meg kell, vagy bizonyos esetekben meg lehet állapodni egyéni fejlesztési időről, amely időtartam alatt a munkavállaló munkavégzés helyett képzi magát. Habár a tanulás éppen most, a bezártság miatt nehezebb, mégsem lehetetlen, hogy ebben az időtartamban a munkavállalók fejlesszék magukat, és így képzettebben induljanak majd az újból megnyíló munkaerőpiacon. A tanulmányokban való előrehaladás a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is lehet, így az egyéni fejlesztési időben való megállapodáson túl az sem kizárt, hogy a tanulás tárgyában, mikéntjében, a munkáltató által ehhez nyújtott támogatásban is megállapodjanak.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. június 3. Munkaügyek

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A munkajogi szabályok a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyára tekintettel látja el munkajogi védelemmel a munkavállalókat. A vezető állású munkavállalókra azonban a kiszolgáltatottság nem vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a szokásosnál csak enyhébb védelmet biztosítanak, továbbá sokkal nagyobb lehetőséget hagynak a feleknek a munkaszerződésben a jogszabálytól való eltérésre. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan szintén az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni velük kapcsolatban.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. május 20. Munkaügyek

Az osztott napi munkaidő szabályai

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. május 13. Munkaügyek

A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően

A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. április 28. Munkaügyek Koronavírus

Mit kell tudni a fizetés nélküli szabadságról?

Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. április 21. Munkaügyek Koronavírus

A munkavállaló kötelezettségei a csökkentett munkaidős foglalkoztatás során

A koronavírus, a veszélyhelyzet már az elmúlt egy hónapban is rengeteg munkahely megszűnését eredményezte, így a Gazdaságvédelmi Akcióterv részévé vált a bérköltségek állami támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében. A támogatás igénybevételéhez a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelme szükséges, ennek megfelelően az nemcsak a munkáltatók, de a munkavállalók számára is kötelezettségeket teremt.