Július 1-től könyebb lesz kizuhanni az ingyenes egészségügyi ellátásból
Július 1-jétől kiemelten fontos foglalkozni az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogviszony rendezésével, és a munkaviszonyban állók jogviszonyának NAV-nál rögzített adataival
Július 1-jétől kiemelten fontos foglalkozni az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogviszony rendezésével, és a munkaviszonyban állók jogviszonyának NAV-nál rögzített adataival
Idén július 1-jén a magyar jogrendszerben is hatályba lép az Európai Unió Tanácsának 2018/822/EU sz. irányelve, amelyre szakmai zsargonban csak „DAC 6”-ként hivatkoznak (mivel ez a Directive on Administrative Cooperation 6. számú módosítása). Az alábbiakban röviden bemutatjuk a szabályozás legfontosabb részleteit.
A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.
Egy belföldi illetőségű magánszemélyt korlátlan adókötelezettség terhel, ez azt jelenti, hogy mind a belföldi, mind a külföldi jövedelme Magyarországon adóköteles. Előfordul igen gyakran, hogy a magánszemélyek különböző országokban vállalnak munkát, más országokban tevékenykednek, vagy más országból szereznek jövedelmet. Nézni szükséges, hogy pontosan milyen jogcímról beszélünk a szerzés kapcsán, mert annak segítségével dönthető el, hogy az adott jövedelem a magánszemély illetősége vagy a forrás országában adóköteles-e. A következőkben bemutatunk egy Kúria döntést, mely megvilágítja, hogy a jövedelemszerzés jogcíme kapcsán miért fontos, hogy milyen jogszabályokat nézzünk, s azt is megvilágítja, hogy az adóhatóság ellenőrzése kapcsán adott esetben mit kell szem előtt tartani az adókötelezettség meghatározása során.
A csoportadózás az Európai Unióban különböző formában létezik, melynek kapcsán társasági adó szempontjából kiemelt téma a veszteségelhatárolás, veszteségek felhasználása, átvitele csoporton belül. A probléma akkor kezdődik, amikor csoporton belül változások történnek, mellyel a veszteség elszámolása is megkérdőjeleződik, illetve a nemzeti adóhatóságok annak elszámolhatóságát is vitatják.
Egy júniusban meghozott ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nem alá- és fölérendeltségi viszonyban végzi felügyelőbizottsági tevékenységét, nem jelenti automatikusan azt, hogy ő önálló gazdasági tevékenységet folytat az általános forgalmi adó szempontjából.
Ha nemzetközi, vagy határon átnyúló kiküldetésről beszélünk, az adott országok közötti kettős adózás elkerüléséről és adóztatás megakadályozásáról szóló egyezményeket, valamint egyéb joganyagot is szem előtt kell tartanunk. Írásunkban most a küldő és fogadó országok munkajogi szabályainak összehangolásáról szóló Posting-irányelvet elemezzük.
Az Európai Unió állampolgárait megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága, amely lehetőséggel egyre több munkavállaló él is. Ennek következményeképp egyre több kérdés merül fel ezen munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásával kapcsolatosan, illetve annak kapcsán, hogy milyen kiegészítő nyugdíjszolgáltatást érdemes igénybe venniük. Jelen cikkünkben egy EU-s bírósági jogesetet mutatunk be, kiegészítő nyugdíjszolgáltatásokat illetően.
Vevői készlet abban az esetben merülhet fel, ha egy közösségi tagállami társaság tagállamának országából Magyarországra történő értékesítése okán nem kíván Magyarországon adóalanyként bejelentkezni, és erre a belföldi jogszabályok meghatározott feltételek fennállása esetén törvényi lehetőséget biztosítanak.
Egyre több munkáltató él a lehetőséggel és köt versenytilalmi megállapodást a kulcspozícióban lévő dolgozóival annak érdekében, hogy a vállalat jövőbeni versenyképességét biztosítsa. Az alábbiakban a versenytilalmi megállapodás lényeges pontjait és a megállapodás ellentételezéseként megállapított díj adózását részletezzük.