A szabadban végzendő munkáknál természetes, hogy a munka ütemezésénél tekintettel kell lenni az időjárásra. A téli fagyok vagy a nyári kánikula egyaránt lehetetlenné teheti egyes feladatok elvégzését. A munkáltató a szabadságok ügyes ütemezésével, vagy a munkaidő egyenlőtlen beosztásával alkalmazkodhat az időjárás diktálta körülményekhez.
Az éjszakai munkavégzés fokozott megterhelést jelent, éppen ezért speciális védelmi szabályok övezik. Az alábbiakban áttekintjük, ki és hogyan kötelezhető éjszakai munkára, illetve maga a munkavállaló alakíthatja-e a beosztását.
A munkavállaló egyoldalúan csak a (legalább) 30 napos felmondási idő letöltése után távozhat a munkaviszonyból. A mindenképpen szabadulni igyekvő munkavállaló ezt sok esetben úgy oldja meg, hogy hirtelen „beteg” lesz. Ez természetesen jogsértő magatartás.
A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.
Számos olyan eset elképzelhető, amikor egy időszakra a munkavállalót többféle bérpótlék is megilleti. Ám olyan kombinációk is vannak, amikor egyes bérpótlékok kizárják egymást. Az alábbiakban segítünk eligazodni a pótlék-halmozódással járó helyzetekben.
Aki nyugdíjba vonul, még felveheti a végkielégítését – ez egy gyakori félreértés a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban. Ahogy a munkaviszony sem szűnik meg önmagában a nyugdíjjogosulttá válással, úgy nem automatikus az sem, hogy ilyenkor a munkavállaló végkielégítésre lenne jogosult.
Mikor lép közbe a munkajog, ha a munkavállaló mindig a rövidebbet húzza a munkahelyen? Meddig kell tűrni, ha mindig nekem jut a legrosszabb műszakrend, a leglassabb számítógép és/vagy a legutálatosabb feladat?
A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem. Ez alól azonban van néhány fontos kivétel.
Ha a munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltató között vita alakul ki a munkafeltételekről, a jövő évi bérekről, vitájukat számos, bíróságon kívüli eljárásban rendezhetik. Ezek jogi szabályozása azonban meglehetősen hiányos. Áttekintjük, milyen jogi kérdések merülnek fel e vitarendezési formák választása esetén, és körüljárjuk, hogyan csökkenthetőek a bizonytalanságok miatti jogi kockázatok.
A rendkívüli munkavégzésért külön díjazás illeti meg a munkavállalót. Ez elsődlegesen bérpótlékot jelent, ami azonban bizonyos esetekben megváltható szabadidővel is. Végül, a törvény megengedi a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék átalányként történő fizetését is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, mivel járnak ezek a lehetőségek.
