Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.
A koronavírus, a veszélyhelyzet már az elmúlt egy hónapban is rengeteg munkahely megszűnését eredményezte, így a Gazdaságvédelmi Akcióterv részévé vált a bérköltségek állami támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében. A támogatás igénybevételéhez a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelme szükséges, ennek megfelelően az nemcsak a munkáltatók, de a munkavállalók számára is kötelezettségeket teremt.
Ügyeljünk arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan betartsuk a friss munkajogi szabályokat, melyeket alább ismertetünk.
2020. március 11-én a Kormány kihirdette a veszélyhelyzetet [veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet], és rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe [az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Kormányrendelet]. Az intézkedések között egyelőre nem szerepel olyan, amely befolyásolná a munkába járást vagy a munkavégzést, ugyanakkor az olyan helyeken, ahol lehetőség van az otthoni munkavégzésre, sok esetben szorgalmazza azt a munkáltató vagy a munkavállaló. Ügyelni kell azonban arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan is betartásra kerüljenek a munkajogi szabályok.
A koronavírus gyors ütemben terjed, ami érthető félelmet vált ki a munkavállalókban, hiszen a munkahelyen könnyen megfertőződhetnek. Míg a tünetmentes hordozók sajnos nem kiszűrhetőek a körforgásból, arra lehet és kell is ügyelni, hogy a már megbetegedett munkavállalók ne fertőzzenek tovább a betegen történő munkavégzéssel.
A koronavírus egyre több országban jelenik meg, a WHO a betegséget nagyon magas kockázatúnak minősítette. A vírus nemcsak az egészségügyet terheli meg, de a teljes világgazdaságra kihatással van. Ha a vírus Magyarországon is nagy számban megjelenik, a hazai munkáltatóknak is szembe kell nézniük az ebből fakadó nehézségekkel.
Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük, hiszen életkorukból adódóan egy munkáltató sem számolna hosszú távon velük, egyértelműen hátrányban indulnának a munkaerőpiacon. Éppen ezért, munkaviszonyuk megtartása érdekében különleges felmondási védelem illeti meg őket.
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató utasításainak eleget tenni, azokat teljesíteni. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkáltatói utasítások jogszerűen megtagadhatóak, sőt, egyes utasítások végrehajtását a munkavállaló köteles visszautasítani. Az utasítás jogszerű megtagadásának a munkavállalóra nézve hátrányos jogkövetkezménye nem lehet.
