Cikkek szerző szerint:

Nagy Károly | 2020. október 29. Adó

Követelésvásárlások kicsit másképpen

Számos körülmény miatt sor kerülhet követelésvásárlásra. Az, hogy ez a tevékenység rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősül-e, üzletszerű-e, ellenérték fejében végzett tevékenység-e, minden esetben vizsgálni szükséges. Sok esetben ugyanis ezt a társaságok engedély nélkül végzik. A Kúria már több ítéletében is megállapította az üzletszerűség egyes fogalmi elemeit vizsgálva, hogy a tevékenység rendszeres jellegét nem az alapul fekvő szerződések, vagy esetleg azok célja, hanem az azok tárgyát képező követelések száma alapján kell megítélni, azzal, hogy valamennyi követelés átruházására irányuló ügyletet együttesen kell figyelembe venni. A következőkben a témát érintő kúriai ítéletet mutatunk be.

Nagy Károly | 2020. október 21. Adó

Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 2.

Az előző cikkünkben részletezük egy összetett ügylet számviteli szabályok szerinti, adóhatóság általi minősítését. A téma a terven felüli értékcsökkenés, valamint az időbeli elhatárolások kérdése volt, ágazat specifikus tevékenység vonatkozásában. Jelen cikkben bemutatjuk, miként vélekedett az ügyről az elsőfokú bíróság, valamint a Kúria.

Nagy Károly | 2020. október 19. Adó

Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 1.

Egy társaságnak igen sok adózási szempontot kell szem előtt tartania. Különösen így van ez, ha még ágazat-specifikus körbe is tartozik az adott tevékenység, szolgáltatás. Ilyen például a távhő-szolgáltatás is. A számviteli szabályok, fogalmak, minősítések nemcsak adózók részéről, de olykor az adóhatóság részéről is számos kérdést felvethetnek, eltérő minősítést eredményezhetnek. Erre példa a következő Kúria által hozott ítélet is.

Nagy Károly | 2020. október 15. Adó

Fontos kúriai ítélet a transzferárazásról

Az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a témával. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. A következőkben a témában született Kúria által hozott friss ítéletet mutatunk be.

Nagy Károly | 2020. október 8. Adó

Kúriai ítélet: mi kell az áfamentes közösségen belüli értékesítéshez?

A Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. A szerződő felek által a számlán megállapított 0%-os áfa helyett az adózó, mivel az értékesítése nem adómentes, adófizetésre köteles, amelyet a változatlan mértékű adóalap alapulvételével, a belföldi termékértékesítés adómértékével kell meghatározni. Jogeset.

Nagy Károly | 2020. október 1. Adó

A transzferár esete az adóhatósággal

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször esik szó a témáról. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése.

Nagy Károly | 2020. szeptember 28. Adó

A transzferár és a szokásos piaci ár kérdésköre

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti transzferár valódiságának, helyességének vizsgálata. A transzferár és a szokásos piaci ár fogalmát élesen el kell különíteni egymástól. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletükben ténylegesen alkalmaznak. A szokásos piaci ár pedig az az ellenérték, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. A szokásos piaci ár mindig egyedileg meghatározott. Most a kapcsolt vállalkozások hitelszerződéseit vizsgáljuk.

Nagy Károly | 2020. szeptember 24. Adó

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne. Ezzel biztosított az, hogy az adóhatóság a tartozás behajthatóságát növelje, ezt azonban csak a jogszabályok és rendelkezéseinek maradéktalan betartásával teheti meg. Jelen cikkben egy bírósági jogesetet mutatok be, mely azt bizonyítja, hogy az adóhatóságnak az eljárása során mely elveket kell szem előtt tartani.

Nagy Károly | 2020. szeptember 21. Adó

Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Nagy Károly | 2020. szeptember 17. Adó

Kúria döntése: az elfogulatlan szakértő fogalma

Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. Az, hogy a felmerült költségek valóban csökkentő tételnek minősülnek-e, nemcsak a vállalkozásoknak, de az adóhatóságoknak is kiemelt vizsgálatok tárgyát képezi. Szakértői bizonyítás lefolytatására az adóhatóságnak is van joga, az ide vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. Olyan szakértőt kell alkalmazni, aki elfogulatlan. Abban az esetben, ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. A következőkben a témában született Kúriai döntést mutatunk be.

Nagy Károly cikkei