A munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt célja, hogy a munkaszerződésben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek, illetve az ott meghatározott kötelezettségeinek a másik fél eleget tegyen. Ehhez a felek együttműködése, így különösen egymás kölcsönös tájékoztatása elengedhetetlen.
A hatékony gyermekvédelem egyik elengedhetetlen eszköze a gyermekmunka tilalma. A munkavállalás azonban nem csupán a 18. életév betöltését követően lehetséges, a jogszabály alapján az ember hamarabb érik meg a munkára, mint például a szavazati jog gyakorlására.
Nemrég viszonylag nagy sajtóvisszhangot váltott ki az eset, melyben egy tanárt büntetőeljárás alá vontak, minek hatására megszüntették munkaviszonyát. Évekkel később a bíróság megállapította, az eljárás alá vont nem követett el bűncselekményt. Az esettel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, a gyermekek nevelését végző intézménynek ilyen esetben nincs választási lehetősége, a gyermekek védelme érdekében a munkaviszonyt fel kell számolnia.
Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi felsőoktatási oklevél megszerzésének feltétele, hogy a hallgató szakmai gyakorlat keretében némi munkatapasztalatot is szerezzen, a hallgatók egyre gyakrabban keresik fel a foglalkoztatókat azzal, munkavégzésük alapján igazolják szakmai gyakorlatuk teljesítését. A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók foglalkoztatására érvényes azonban néhány olyan speciális szabály, amelyre a hallgatót foglalkoztató munkáltatónak érdemes figyelemmel lennie.
A munkáltató számára nem mindig az jelenti a nagyobb előnyt, ha munkavállalói munkaidő-beosztása felett 100%-os kontrollt gyakorol. Egyes munkavállalók esetében a kötetlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzést eredményez, nem mellesleg a munkáltató költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére is alkalmas.
Sajnos bármely munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, hogy tartós, személyes ápolásra szoruló hozzátartozójának gondozása az ő feladatává válik. Legyen a kérdéses családtag beteg gyermek vagy idősödő szülő, a munkajog biztosítja a munkavállaló számára a szükséges gondoskodás ellátásának idejére a fizetés nélküli szabadság lehetőségét.
A munka törvénykönyvéről szóló törvény 2019. január 1. napján hatályba lépett módosításai lehetővé teszik, hogy a munkavállalók az eddig megengedettnél többet, akár évi 400 órát túlórázzanak. E lehetőség kiaknázása előtt azonban érdemes az Mt. változatlanul érvényesülő rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó módosításokat is szemügyre venni.
A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk.
Míg a várandóssághoz kapcsolódó felmondási tilalom viszonylag közismert a munkáltatók körében, addig az emberi reprodukciós eljáráson való részvételhez kapcsolódó jogszabályi védelemmel kapcsolatban sokszor hiányosak a foglalkoztatók ismeretei. Pedig a törvény a mesterséges megtermékenyítésen vagy lombikbébi programban résztvevő munkavállalót is védi.
Az Európai Bíróság 2018 novemberében két spanyol tanár határozott idejű munkaviszonyának tanév végén történő megszűnésekor megváltott szabadsága ügyében hozott ítéletet. Határozatában a Bíróság kitért az egyenlő bánásmód követelménye és a határozott, illetve határozatlan idejű munkaviszony kapcsolatára is. Az ítélet következtetése, miszerint a határozott idejű munkaviszony sajátosságaiból eredő különbségtétel nem jogellenes, a magyar jog szempontjából is érdekes.
