„Visszatérne a munkába?” – I.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
dr. Halmos Szilvia cikkei
„Visszatérne a munkába?” – I.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Hogyan rendelkezzünk a kötetlen munkaidő elrendeléséről vagy megszüntetéséről?
A rugalmas munkaidő-beosztási formák egyre népszerűbbek. Mint köztudott, a pandémia idején megugrott a home office-ban illetve távmunkában dolgozók száma is, mely munkavégzési forma gyakran – ámde nem szükségszerűen – együtt járt azzal, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás terén is szabadabb kezet kapott. A cégek jelentős része – rezsikiadásainak csökkentése, más hatékonysági szempontok vagy a munkavállalók elégedettségének javítása végett – a járványhelyzettől függetlenül is fenntartotta az otthonról történő munkavégzés illetve a rugalmas munkaidő-beosztási rendszerek alkalmazását. A kötetlen munkaidő nemcsak a munkavállalónak lehet kedvezőbb, az életszervezésre nagyobb teret biztosító munkavégzési forma, hanem a munkáltató számára is jelentős adminisztratív könnyebbséget eredményez (különösen: nem kell munkaidő-beosztásokat készíteni, azok jogszerűségére figyelni, azokat szabályszerűen és időben közölni, a rendes és a rendkívüli munkaidőt nyilvántartani). Fontos azonban odafigyelni arra, hogy miként kerülhet sor szabályosan a kötetlen munkaidő bevezetésére. Ugyanígy körültekintést igényel, hogy hogyan lehet eltérni a kötetlen munkarendtől azokban az esetekben, melyekben a kötetlenséget jogszabály írja elő. Az ebbéli szabálytalanságok ugyanis ahhoz vezethetnek, hogy a munkáltató tévesen abban a hiszemben lesz, hogy a fent említett adminisztratív mentesülések rá is vonatkoznak, ezeknek nem tesz eleget, így később az ezek elmulasztásából eredő következmények őt sújtják.
Indokolással vagy anélkül? – A munkajogi jognyilatkozatok indokolásának rejtelmei
Cikkünkben a munkajogi jognyilatkozatok indokolásának alapvető szabályairól, továbbá a szükségtelen indokolással és a formális indokolásban nem szereplő rejtett indokokkal kapcsolatos bírói gyakorlatról számolunk be.
Munkáltató kontra munkavállaló – a munkáltató által indított munkaügyi per egyes specialitásai
A munkaügyi perek túlnyomó részében a munkavállaló van felperesi pozícióban, aki rendszerint akkor pereli be munkáltatóját, amikor már munkaviszonya lezárult. Előfordul azonban olyan is, hogy a munkáltató kíván igényt érvényesíteni munkavállalója vagy volt munkavállalója felé.
„Hiányoznak a papírjai?” – bizonyítási könnyítések munkavállalóknak munkaügyi perekben
Milyen lehetőségei vannak egy munkavállalónak munkaügyi perekben? Kire hárul a bizonyítási felelősség, és miben segíthetnek a Pp. szabályai?
Elhunyt a munkáltató – mi lesz a munkaviszonnyal?
A munkavállaló halálával a munkaviszony automatikusan megszűnik – de mi történik a munkaviszonnyal, ha a természetes személy munkáltató hal meg?
Vissza a feladónak – a postázott munkaügyi jognyilatkozatok sorsa
Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés.
„Korrektül elszámolva” – avagy milyen legyen, és mire jó a bérjegyzék?
Cikkükben a fizetési jegyzékkel kapcsolatos főbb tudnivalókat és a mulasztások kockázatait vesszük sorra.
„Több szem többet lát” – a négy szem elve a munkajogban
A négy szem elve szerinti ellenőrzés a köz-, a verseny- és nonprofit szféra számos szegmensében szakmai, módszertani előírásként szerepelhet. Alkalmazásának terepe elsősorban a pénzügyi és végrehajtási műveletek széles skálája.