A beosztások gondos tervezése ellenére is sokszor előfordul, hogy egyes munkavállalóknak vagy munkavállalói csoportoknak a beosztás szerinti napi munkaidőn kívül is a munkáltató rendelkezésére kell állniuk. Ez a fajta rendelkezésre állás megvalósulhat ügyelet és készenlét formájában is. Bár a két intézmény számos hasonlóságot mutat, mégis érdemes megvizsgálni, hogy miben térnek el egymástól.
Munkaerő-kölcsönzés speciális jellegéből fakadóan a kölcsönzött munkavállaló a munkavégzési kötelezettségét a kölcsönvevőnél teljesíti, annak ellenére, hogy egyébként a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban. Éppen ezért a munkavégzés során bekövetkező, munkavállaló által okozott károk is a kölcsönvevő érdekkörében merülnek fel.
A munkaviszony megszüntetésének gyakran alkalmazott eszköze a felmondás, amellyel a munkáltató és a munkavállaló is élhet. A felmondást általában indokolni szükséges és az indoklásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Bár ezek a követelmények magától értetődőnek tűnnek mégis a munkaviszony megszüntetések jogellenességét leggyakrabban az indokolás miatt állapítja meg a bíróság. Éppen ezért fontos tisztában lenni a felmondás indokolásához fűződő elvárásokkal, különösen a munkáltatóknak, hiszen esetükben főszabályként az indokolás kötelező.
Bármelyik fél részéről is történjen a munkaviszony felmondással történő megszüntetése, gyakorta előfordul, hogy a felmondási idő tartama alatt a munkavállalók már nem olyan lelkesedéssel vetik bele magukat a napi feladatokba, mint korábban. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a felmondási idő a munkaviszony része, az ahhoz kapcsolódó jogok és a kötelezettségek mindkét fél oldalán fennállnak egészen a munkaviszony végéig.
A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesítenie kell. A munkavégzés helyét a felek többféleképpen is meghatározhatják, de arról mindenképp a munkaszerződésben kell rendelkezniük. Ha a megállapodás munkahelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a szokásos munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Amennyiben az ideiglenes védelemre jogosult ukránok menedékesként elismerésüket kérik, a menedékesekre vonatkozó szabályok szerint dolgozhatnak Magyarországon.
A munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethetik meg. A felmondással ellentétben az azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt nem egy jövőbeli időpontban, hanem – értelemszerűen – azonnal szünteti meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közkedvelt a munkáltatók körében akkor, ha csak időszakosan, rövid időre, vagy esetileg felmerülő, konkrét feladat ellátásához van szükségük munkaerőre. Ez az atipikus munkaviszony jóval kevesebb adminisztratív terhet jelent és gazdaságilag is kifizetődőbb. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók milyen díjazásra számíthatnak és esetükben hogyan alakul a bérpótlékok mértéke, illetve mire kell figyelniük a munkáltatóknak.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2022. január 1-jével egy új engedélytípust vezetett be, amely a digitális nomádok Magyarországra való beutazását és tartózkodását teszi lehetővé. Ez az ún. Fehér Kártya, amit az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adhat ki az arra jogosultaknak.
