Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-es megszűnésével a Hatóság valamennyi feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Bemutatjuk, milyen eljárásban vizsgálja a biztos a diszkriminációval kapcsolatos panaszokat.
A munkavállalók többsége a nyári időszakra tartogatja szabadságának nagy részét, azonban előfordulhatnak olyan szituációk, amelyek miatt a tervezett szabadságot át kell ütemezni vagy a már megkezdett szabadságot meg kell szakítani. Ennek azonban szigorú törvényi feltételei vannak.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, SMS-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetőek írásbelinek, érvényesek-e és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló nyugdíjas státusza önmagában megalapozza az indokolás nélküli munkáltatói felmondás lehetőségét függetlenül attól, hogy ahhoz a munkáltatónak milyen érdeke fűződik. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (3) bekezdése általános magatartási követelményként határozza meg, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor.
A munkahelyek koronavírus elleni védettségéről szóló 598/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezésével a munkáltatók a továbbiakban nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. A pandémia azonban még nem ért véget, így a vírus elleni védekezés és a munkahely biztonságának fenntartása továbbra is fontos feladata a munkáltatóknak.
A beosztások gondos tervezése ellenére is sokszor előfordul, hogy egyes munkavállalóknak vagy munkavállalói csoportoknak a beosztás szerinti napi munkaidőn kívül is a munkáltató rendelkezésére kell állniuk. Ez a fajta rendelkezésre állás megvalósulhat ügyelet és készenlét formájában is. Bár a két intézmény számos hasonlóságot mutat, mégis érdemes megvizsgálni, hogy miben térnek el egymástól.
