dr. Veress Júlia cikkei


dr. Veress Júlia  |  2021. március 10. Cégvilág

Vállalkozásban elért eredmény felhasználása

A munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy vállalkozásából az elért eredményt jövedelemként kiveszi, vagy a vállalkozásába fekteti. Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából – igazoltan – munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe.

dr. Veress Júlia  |  2020. június 18. Adó

A vállalkozások letelepedési szabadsága

A letelepedés szabadságának biztosítása nemcsak a fogadó tagállamra ró kötelezettséget, hanem azon tagállamra is, amelyet el kívánnak hagyni, ugyanis ez utóbbi tagállam nem akadályozhatja meg a területén tartózkodó természetes személyek vagy társaságok mozgását. Sok mindent befolyásoló jogesetet ismertetünk.

dr. Veress Júlia  |  2020. június 10. Adó

Tőkekivonási adókat érintő EUB-jogesetek – 3.

A tőkekivonási adók az állam szuverenitását jelentik, azáltal, hogy adókat vetnek ki a területükön felmerülő értéknövekedések után. Tőkekivonási adó, más néven exit taxation abban az esetben merülhet fel, amennyiben egy vállalkozás üzletvezetésének helyét, eszközeit, tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi és az így áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási értékük. Arra a kérdésre, hogy ezen exit tax megfizetésére halasztás lehetséges-e, s hogyan, milyen mértékben, azt az EU Bíróság jogesetei részletezik.

dr. Veress Júlia  |  2020. június 4. Adó

Tőkekivonási adókat érintő, az EU Bíróság által hozott jogesetek (2. rész)

A tőkekivonási adók az állam szuverenitását jelentik, azáltal, hogy adókat vetnek ki a területükön felmerülő értéknövekedések után. A tőkekivonási adókat alkalmazó országok igazi szándéka az, hogy megvédjék az adóalapjukat és megakadályozzák az adózatlan jövedelmek kimentését. A tőkekivonási adó csak a kivándorló személyeket és eszközeiket érinti. A tőkekivonási adó nem kerül megfizetésére azon személyek és eszközök után, melyek a származási országot nem hagyják el. A kivándorló személyek és társaságok az illetőségük megváltozása okán kerülnek megadóztatásra, amikor az állandó telephelyet, eszközt áthelyezik a másik országba. Azon belföldi társaságok, melyek esetében nem kerül sor telephely, eszközáthelyezésre ott nem merül fel tőkekivonási adó.

dr. Veress Júlia  |  2020. május 28. Adó

Tőkekivonási adókat érintő, az EU Bíróság által hozott jogesetek (1. rész)

Amennyiben valamely eszközt egy társaság áthelyez az eddigi országából egy másik tagállamba vagy harmadik országba, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót köteles fizetni abban az államban, ahonnan az eszközt kivonják. Arra a kérdésre, hogy az ezen exit adó megfizetésére az adózó halasztást kaphat-e, s hogyan, az EU Bíróság ítéletei adják meg a választ. A következőkben a tőkekivonási adók (exit tax) vonatkozásában felmerült néhány ítéletet mutatok be, több cikkben.

dr. Veress Júlia  |  2020. május 12. Adó

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog III.

Előző cikkünkben az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjogot mutattunk be, melyben kiemelésre került, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek, vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, illetve az abból származó előnyöket megvonhatják, ha úgy tűnik, hogy az Átalakulási irányelvben részletezett műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése.