Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa. Megjelent az adózási könnyítésekről szóló kormányrendelet.
Új kategóriát vezet be a Kormány a különleges gazdasági övezettel. A különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen az önkormányzati jogkörök, így például a helyi adók kivetése is a helyi önkormányzattól a megyei közgyűléshez kerül át.
A Gazdasági Akcióterv keretében kihirdették, és május 1-jével hatályba lép a hitelintézetek különadójáról és a kiskereskedelmi adóról szóló kormányrendelet.
A gazdasági mentőcsomag részeként kihirdették a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra és az ezzel kapcsolatos támogatásra vonatkozó szabályokat, illetve az Mt.-től történő elérésre nyílik lehetőség a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok tekintetében.
A fizetési moratóriummal kapcsolatos részletszabályokat a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a fizetési moratórium hatályát. Az eredeti szerződési feltételek szerinti teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az “egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.
A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.
A Ptk. alapján a követelések átruházására két lépcsőben kerülhet sor: a követelés átszállásához szükséges az engedményezésre vonatkozó kötelezettségvállalás és maga az engedményezés.
