Portugália közvetettadó-rendszere (2. rész)
Az előző cikkben érintőlegesen már foglalkoztunk a portugál áfa-bevallással, bár ott még csak a gyakoriság volt fókuszban. Jelen cikk keretében ismerkedjünk meg a bevallás tartalmával, szerkezetével!
Az előző cikkben érintőlegesen már foglalkoztunk a portugál áfa-bevallással, bár ott még csak a gyakoriság volt fókuszban. Jelen cikk keretében ismerkedjünk meg a bevallás tartalmával, szerkezetével!
Ahogy azt megszokhattuk, a magyar Áfa törvény nem egy helyen összegyűjtve, hanem több helyen elszórva szabályozza a háromszögügylet rendelkezéseit, amelyek tartalmukat tekintve összhangban vannak az uniós rendelkezésekkel. Megjegyzem, ez nem a magyar törvény kritikája, más országok is hasonló elvek alapján strukturálják saját törvényeiket.
A háromszögügyletekben három szereplő van, amelyek eltérő tagállamban működnek, nincs köztük két azonos országbeli, vagy unión kívüli országhoz tartozó partner.
Portugália az elmúlt években mélyreható adóreformot vitt véghez, amelynek következtében nemzetközi összehasonlításban mérve is javult az ország versenyképessége. Bár a reformok leginkább a személyi jövedelemadózást, illetve a társasági adózást érintették, voltak áfa-vonatkozású módosítások is. A következő cikksorozat Portugália áfa-rendszerének nagyvonalú bemutatásával foglalkozik.
Cikksorozatomban a háromszögügyleteket vesszük górcső alá először általánosságban, majd hazai példákon keresztül a magyar jellegzetességekre is kitérünk.
Gyakori hogy a vállalkozó másik ország területén végez termékértékesítést és ahhoz kapcsolódó összeszerelést magánszemély részére. Ez a viszonylat lényegesen eltér a cég-cég viszonylattól, hiszen a magánszemély megrendelők nem rendelkeznek adószámmal.
Azt, hogy az adott ügylet hol teljesül, a teljesítési hely szabályok rendezik. Sorra vesszük a három fő területi kategóriát, és kitérünk néhány speciális terület jogállására.
Vannak ügyletek, melyek egyszerre foglalnak magukba termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, a hangsúly mégis a végeredményen van. Az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy egy összeszerelt készterméket bocsát megrendelője részére, ahol az összeállítás a vevő által megadott helyszínen történik.
A pénzügyi képviselet témaköre akkor merül fel, amikor külföldi illetőségű adóalany adókötelezettségét nem tudja a normál szabályok, például fordított adózás keretein belül kezelni partnerével, hanem adószámot kell kérnie a teljesítési hely szabályok szerint illetékes ország adóhatóságától.
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.