Béremelés is van a büdzsében
A rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok és a háziorvosok bére nő.
Cikkek
Varga: jövőre 2,5 százalékkal nő a gazdaság
A foglalkoztatottság 1,3 százalékos bővülésével számol a jövő évi büdzsében a kormány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Tartható határidőket kér a pénztárgép szövetség
A Magyar Pénztárgép Szövetség tartható határidők kiszabását kéri a kormánytól, amikor a gazdaság más szektoraiban is bevezetik az online kasszákat – közölte a frissen megalakult szakmai szervezet.
Reklámadó: sok adminisztráció a nulláért
Nagyon komoly adminisztrációs terhet jelent a reklámadó azoknak is, akik végül nem fizetnek adót – derült ki a BrandFestival Special Edition rendezvényén. Egyre jobban tudni viszont, mi minősül közzétételnek.
Áfacsalókat kapcsolt le a NAV
A szegedi könyvelő házaspárt és körét több mint 1 milliárdos áfacsalással gyanúsítják.
Durván drágulhat az útdíj
50 milliárd forinttal több e-útdíjat szedne be jövőre a kormány – tudta meg a napi.hu.
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adónál (II.)
A munkáltatók jelentősen csökkenthetik a terheiket, ha alaposan megismerik a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmények rendszerét.
Szép példa különleges vámeljárás áfavonzatára (x)
A különleges vámeljárások alatt álló, illetve a különleges vámjogi helyzetű termék importjának áfavonzataiban is teljes eligazítást nyújt A Kiskönyvtár az áfáról sorozat most megjelent, 4. része.
Befellegzett a nemzetközi „adóoptimalizálásnak”
Automatikus pénzügyi információcseréről kötött egyezményt 51 ország, köztünk hazánk Berlinben. A német pénzügyminiszter a banktitok végéről beszélt, Varga Mihály akár több tízmilliárdos pluszbevételről szólt a 2017-től hatályos egyezmény aláírásakor.
A személyiségi jogok védelmétől a sérelemdíjig
A hazai jogtörténetben hatalmas változások mentén alakult ki mai formájára a személyiségi jogok védelme, mire a II. világháború utáni szűk értelmezési lehetőségektől eljutunk az új Ptk.-ban megjelenő sérelemdíjig -mondta Dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem egyetemi docens, a XI. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában. Az előadásból megtudhattuk, mit jelent a sérelemdíj a munkaviszonyban és az is kiderült, hogy a munkavállalók mellett a munkáltató is rendelkezik személyiségi jogokkal, amelynek sérülése esetén akár sérelemdíjat is igényelhet.
Transzferár: így csökkenthető a kockázat
A kétmillió forintos transzferár mulasztási bírság a magyar adórendszer egyik legnagyobb terhét jelentette az elmúlt években a vállalkozások számára. Évek óta kiemelt területnek számít a NAV-nál a kapcsolt vállalkozások és a szokásos piaci ár elvének betartásának ellenőrzése, és ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is.
A hét kérdése: részmunkaidő díjazása
Társaságunk tevékenysége folytán munkavállalóink 3 havi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 92.§-nak rendelkezései lehetővé teszik azt, hogy az általános teljes napi munkaidő (8 óra) 12 órára emelhető, amelyet a legtöbb munkavállaló esetében a munkaszerződésben rögzítünk. Arra is van példa ugyanakkor, hogy az általános teljes napi munkaidőtől rövidebb munkaidőben foglalkoztatjuk a munkavállalót.
A munkavállalóink díjazása órabérben, – a munkakörre vonatkozó szükséges iskolai végzettsége tekintettel – a garantált bérminimum díjtételének alapul vételével történik. A kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra vonatkozó külön jogszabály szerint a fordított arányosság elvén kell megállapítani az órabért, amennyiben a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb ill. rövidebb. Ugyanez az elv érvényesül részmunkaidő esetén.
Kérdésünk az, hogy a 3 havi munkaidőkeretre tekintettel, ha az adott hónapban a teljesítendő átlagos havi óraszám alatt teljesít a dolgozó, akkor meg kell e fizetni neki havi szinten a garantált bérminimum összegét (118.000 Ft), annak ellenére, hogy az elvégzett munka a teljesített óraszám és az órabér szorzatán alapul?
Ha a dolgozó napi munkaideje 6 óra, akkor hogyan alakul az órabére, ha ez a 6 óra rövidebb teljes munkaidő vagy részmunkaidő?
Drágítja a cafeteriát az adócsomag
Jövőre érdemben nőhet a cafeteria közterhe: a munkáltató a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után az eddigi 16 százalékos szja-n felül a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás helyett immáron 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fog fizetni, ha elfogadják az adócsomagot. A BDO Magyarország írása részletesen elmagyarázza és példákkal szemlélteti a változtatást.
Meghosszabbítják a növekedési hitelprogramot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a növekedési hitelprogram (nhp) egyéves, 2015-év végéig történő meghosszabbításáról döntött – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója egy konferencián szerdán Budapesten.
Matolcsy szerint baj van a gazdasággal
A magyar gazdaságban hiányoznak a 4 százalék feletti tartós gazdasági növekedés feltételei, ezért le kell bontani a korlátokat, elsősorban a bürokráciát – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán egy budapesti konferencián.
Pályázati támogatások: mit könyvelünk?
Hogyan készítsük fel a könyvelésünket, hogy pályázni tudjunk? Hogyan különböztetjük meg a különböző támogatási fajtákat és hogyan történik ezek számviteli elszámolása?
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adónál (I.)
A munkáltatók jelentősen csökkenthetik a terheiket, ha alaposan megismerik a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető kedvezmények rendszerét. Kétrészes cikksorozatunkban áttekintjük a kedvezményeket, ennek első részét olvashatják most.
Netadó: a távközésiből levonható a megfizetett tao
A szolgáltatókra kirótt távközlési adóból levonható a megfizetett társasági adó – hívta fel a figyelmet az adócsomagban foglalt rendelkezésre Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Mit kell tudni a végelszámolásról? (III. rész)
A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak.
Kúria: nem jár pénz a ledolgozott szünetre
A Kúria szembement az elsőfokú döntéssel: arra jutottak, a munkavállalónak nem jár pénz a jogtalanul ledolgoztatott munkaközi szünet miatt.