A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk utolsó részeihez, időszakához érkeztünk. Az eddig megjelent 76 írásban a népvándorlás korától az 1980-as évek közepéig mutattuk be az eseményeket. Ebben a részben és a következő részekben az 1987-től bekövetkezett változásokról szólunk. A tételes jogszabályi rendelkezések ismertetésétől tartózkodunk, helyettük a tendenciákat, illetve a hosszabb távon ható változásokat mutatjuk be.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A XIX. század végétől a második világháború végéig a magyar pénztörténetet jobbára a sodródás jellemzi. I. világháború, Tanácsköztársaság, II. világháború a fő történelmi események, de a trianoni békediktátum is jelentősen hozzájárult a kialakult válságokhoz.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk negyedik részében II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia és Kossuth Lajos pénzkibocsátásairól szólunk.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk harmadik részében a XVI. század közepétől kialakult nagy európai inflációs válságot, illetve Bethlen Gábor pénzügyi intézkedéseit mutatjuk be.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk második részében Nagy Lajostól a XVI. század elejéig mutatjuk be a jelentősebb pénztörténeti eseményeket.
Leonardo da Vinci jó barátját, Luca Paciolit szokás a könyvelés atyjaként nevesíteni. Ki volt ez az ember? Milyen nagy dolgokat vitt véghez, hogy ötszáz évvel a halála után is így emlegetjük? Ismerkedjünk meg vele közelebbről!
A magánvállalkozások, különösen a legkisebb, egyéni vállalkozások nem voltak kegyeltjei a szocializmus időszakának. Jó esetben megtűrt volt a magángazdaság, mint az állami és szövetkezeti szektor kiegészítője. Ez a politikai igehirdetés mellett megjelent a támogatásrendszerben, valamint a pénzügyi, adózási szabályok alkalmazásánál is.
Az Új Gazdasági Mechanizmus kudarcát követően a kormányzat kihasználta a világpiaci hitelbőséget, és szép lassan eladósította Magyarországot. Az életszínvonal folyamatosan emelkedett, növekedett a GDP, mégis a fejlett ipari országokhoz viszonyított helyzet nem javult, hanem romlott. A gazdaság dinamizálása elengedhetetlenné vált a 80-as évek elejére.
Az úgynevezett Kádár-korszakban több gazdaságpolitikai fordulatra is sor került. Ezek között az első jelentős reformkezdeményezés az 1968-ban indult Új Gazdasági Mechanizmus volt. A reform összességében sikertelen volt, de a külön utat járó mezőgazdasági reform – utólag értékelve is – képes volt kimagasló eredményeket elérni.
Leonardo da Vinci 1519. május 2-án, azaz 500 évvel ezelőtt hunyt el. Tömegével jelennek meg az őt és művészetét méltató írások, kiállításokon mutatják be műveit, filmek készülnek róla, Olaszország emlékévet hirdetett a tiszteletére. Alig esik szó viszont arról, hogy az adózás, a pénzügyek, illetve a matematikai tudományok hogyan kapcsolódnak a reneszánsz géniusz életéhez. Pedig van miről szólni!
Sztálin halála fordulatot jelentett Moszkvában. Ezt a magyar vezetés nagyon nehezen vette tudomásul, de végül kénytelenek voltak visszavonulni, és Nagy Imrét elfogadni miniszterelnöknek. Egyelőre, mert alig két év múlva Nagy Imrét ismét háttérbe szorították, jött a revizionizmus. Ez 1956 elejéig tartott, majd Rákosi már az országot is kénytelen volt elhagyni, de fordulat ekkor sem következett be, egészen 1956 októberéig.
A békekölcsön rendszere az egyik legdurvább rejtett adózást valósította meg 1949-56 között. A gyermektelenségi adó a háborút követő kényszerintézkedés volt, ideológiával is alátámasztva a szükségességét. A kisiparosok, kiskereskedők, vendéglátósok, magánparasztok, illetve a szellemi tevékenységet végzők általános jövedelemadója sajátos büntetésként is működött azokkal szemben, akik nem vettek részt a szocializmus építésében.
Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.
Róma örökösei vagyunk! Összesen tizennyolc írásban ismertettük, elemeztük a Római Birodalom adózástörténetét, Róma alapításától Konstantinápoly bukásáig. A 2206 év jelentőségét nem csak az évek száma adja, sokkal inkább az, amit Róma a mai világra hagyományozott. A mai nyugati világban (amit annak tekintünk) gyakorolt politika, gazdasági működés, jog, kultúra, vallás, sőt egyes esetekben a nyelv is mind visszavezethetők erre az államalakulatra.
A XI. században végleg megromlott a viszony Rómával, majd 1071-ben a manzikerti csatavesztés, illetve annak kezelése a Keletrómai Birodalomban elindította a lejtőn a Konstantinápolyból irányított nagyhatalmat. A birodalom gazdagsága, befolyása, ereje majd négy évszázadon át még kitartott, de 1453-ban már nem bírt ellenállni a török támadásoknak.
A Keletrómai Birodalom második aranykora a IX-XI. századokban volt, csúcspontját az ezredfordulón, II. Baszileiosz uralkodása alatt érte el. A bolgárokkal való leszámolás, a magyarok megjelenése, a törökök területfoglalása, a keleti és nyugati egyház elszakadása fontos mérföldkövei voltak ennek a korszaknak. A hanyatlás kezdetét a manzikerti csatavesztés jelentette 1071-ben.
A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.
Nagy Constantinus birodalmi fővárossá tette Konstantinápolyt, hivatalos nevén Új Rómát. Nagy Theodosius az egységes birodalmat megosztva két fiára hagyta, nyugaton Honorius, keleten Arcadius uralkodott. A nyugati birodalomrész lassan erodálódott, majd a VI. század közepére meg is szűnt. Keleten viszont virágzásnak indult Róma öröksége, és még egy évezreden át fennmaradt.
