Nagy Constantinus halálát követően a Római Birodalom még egy jó fél évszázadon át megőrizte egységes működését. Ennek Nagy Theodosius halála vetett véget. A keleti rész továbbra is virágzott, a nyugati rész viszont folyamatosan erodálódott, a VI. század közepére a maradványai is eltűntek.
Diocletianus, az utolsó keresztényüldöző császár után jött az első keresztény császár, Constantinus. Ez azért nem teljesen így történt! A történetírók megfelelési kényszere vagy politikai/vallási elkötelezettsége gyakran ferdítette el a tényeket, és ez így volt ebben az esetben is!
Az Adó Online népszerű adótörténeti sorozatának 2018. évi utolsó írásában a szerelmes költőről szólunk. A cikk nem adózási tartalmú, de kapcsolódik szerzőnknek, dr. Juhász Istvánnak a Petőfi Sándor pénzügyeit feldolgozó korábbi írásaihoz. Ezzel kíván a szerző és a Kiadó is eredményekben, élményekben gazdag Boldog Új Évet az Adó Online minden Olvasójának!
Diocletianus egy sokféle válsággal terhelt birodalomnak lett a császára. Trónutódlás, infláció, elavult adórendszer, gyengülő hadsereg, irányíthatatlan birodalom, mind olyan problémák voltak, amelyek sürgős beavatkozásokat igényeltek. A császár módszeresen hozzálátott a reformokhoz, amelyeket húsz év után fejezett be, ezt követően – egyedülálló módon – lemondott a császári trónról.
Domitianus uralkodását követően jöttek a „jó császárok”, egy évszázadon át működött a Pax Romana. Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius kiválóan vezették a birodalmat. A hanyatlás a második század végén a Severusok uralkodásával kezdődött meg, hogy aztán a harmadik század második harmadától, a katonacsászárok korában a birodalom mély válságba kerüljön. A válság érintette a hadsereget, a közigazgatást, az uralkodási rendet, és természetesen a pénzügyeket, az adózást is. Ezt örökölte Diocletianus, amikor 284-ben császár lett.
Az ókori Rómában a hatalomgyakorlási technikák sokszor durva, máskor kifinomult technikáit találták ki és alkalmazták. Ellentétek szítása, kiélezése, politikai gyilkosságok, egymással vetélkedő táborok közötti polgárháborúk, a tömegek manipulálása, választási csalások, hivatali tisztségek megvásárlása mind-mind alkalmazott módszer volt. Ha a ma alkalmazott politikai eszköztárral bármi hasonlóságot vélünk felfedezni, az természetesen csak a véletlen műve lehet!
Az Augustust követő császárok híresek, hírhedtek tetteikről. Igaz ez az adóintézkedéseikre is. A négy császár összesen 54 évet uralkodott. Örökségük hosszú időn át meghatározta a Római Birodalmat.
A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.
A több mint kétezer évet felölelő római történelem legjobban talán a római állam működésén keresztül ismerhető meg. Milyen tevékenységeket látott el az állam, hogyan szolgálta polgárai javát, illetve milyen forrásokból lehetett e tevékenységek gazdasági-pénzügyi fedezetét biztosítani?
A Magna Chartát 1215-ben írta alá Földnélküli János angol király. Ez fontos adótörténeti dokumentum is. Mára mindössze négy eredeti példánya maradt. Az egyiket, a legjobb állapotban lévőt akarta most ellopni valaki, szerencsére a riasztóberendezés működött.
A nyugati típusú társadalmak a Római Birodalom örökösei. Jogrendszerük, közéletük, kulturális örökségük, vallásuk, sokszor még a nyelvük, kifejezéseik is visszavezethetők a birodalomra. Igaz ez a közéletre, a politikai rendszerekre, az állami működésre is, beleértve a pénzügyi és adózási rendszereket is.
Az Adó Online-on heti rendszerességgel 2014 tavaszától jelennek meg a szerző adótörténeti írásai. A 100. és 150. írásokat követően is összefoglaltuk a megelőző írások témaköreit. Ismét kerek számhoz érkeztünk, a múlt héten jelent meg a 200. adótörténeti írás. Ez ismét alkalmat ad egy kis összefoglalóra, számvetésre.
Befejező részéhez érkezett a kamat, a hitelezés történetét bemutató sorozatunk. A témát csak abbahagyni, lezárni lehet, mert rendkívül szerteágazó területről van szó. Azt már természetesnek kell vennünk, hogy mind a hitelfelvevők, mind a betétesek gyakran ellenséget is látnak a bankokban, bankárokban. Előfordul, hogy ennek a megközelítésnek valós alapja is van, de általánosságban azért meg kell állapítanunk, hogy a bankokra, a hitelezésre szükség van.
A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.
A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek a szabályoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére.
Az Újszövetségben jó néhány alkalommal van szó az adózásról, illetve a vámosról, mint bűnös emberről. Jézus példabeszédeinek is gyakran témái, de inkább eszközei az adók, illetve a vámos személye. Lukács evangéliumában található a vámos és a farizeus története, amelynek több tanulsága is van.
Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!
A Debrecenben töltött nyomorúságos telet követően 1844 februárjában Petőfi gyalog indult el Pestre. Már út közben megtapasztalhatta ismertségét, népszerűségét. Pesten Vörösmarty támogatásával a Debrecenben írt versei gyorsan kiadóra találtak, és ami egyáltalán nem mellékes, jelentősebb jövedelemhez is jutott ezáltal. Elkezdődött Petőfi rövid, de annál tüneményesebb karrierje.
Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Magyarországon és más országokban is. Műveit számos nyelvre lefordították angoltól a japánig, némettől az olaszig, de még egzotikus nyelveken is találkozhatunk Petőfi verseivel. Sokan kutatták Petőfi életét, és sok a kérdőjel vele kapcsolatban. Gazdasági, pénzügyi dolgait viszont nemigen elemezték, ezért írásunk hiánypótlónak számít.
