Jogeset a háromszögügyletek uniós értelmezéséről (2. rész)
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
A cikksorozat ezen részében az alaki követelmények szándékos elmulasztásáról, valamint a bizonyítási teherről lesz szó
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
Az exportláncolatok és a közösségen belüli láncolatok közti legfőbb különbség, hogy az ügyletsorozat eredményeképpen az exportláncolatban az áru elhagyja az unió területét, és harmadik ország területére kerül végleges rendeltetéssel kiléptetésre.
Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Cikksorozatunk ezen fejezetében áttekintjük, hogy a magánszálláshely-szolgáltatókra az általános forgalmi adó rendszerében milyen számlázási szabályok vonatkoznak, illetve az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség miként érinti őket.
Sorozatunk utolsó két részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. Az ingatlan bérbeadás az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki. Tisztázzuk még az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás közötti különbséget.
A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Sorozatunk mostani részében elmondjuk, mit jelent pontosan a határokon átnyúló TBE-szolgáltatásoknál a 10 000 eurós értékhatár, és megnézzük, miként alakul a számlázási kötelezettség.
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében nem tagadható meg a levonási jog például önmagában arra tekintettel, hogy az adóalany nem ellenőrizte, eleget tett-e a számlakibocsátó a hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek.
A határokon átnyúló TBE-szolgáltatások és a termékek Közösségen belüli távértékesítése három feltétel teljesülése esetén áfa-köteles lesz. Ezeket részletezzük.
Szeptember 30 egy olyan lehetőséget hordoz magában, amit nem érdemes elszalasztani egyetlen társaságnak sem: ha tavaly olyan külföldi ügyletek után fizettek áfát, amelyeknél jogosultak az áfa visszaigénylésére, szeptember 30-áig van lehetőségük a külföldön megfizetett áfát visszaigényelni – írja az RSM blog, szakmai oldal.
Az elektronikus kereskedelem uniós szabályozása a korábbiakhoz képest kettős módon terjesztette ki az uniós rendszer hatályát: egyrészt bővült a bevallható szolgáltatások köre, másrészt szélesedett azon adóalanyok köre, akik jogosultak az uniós szabályozást alkalmazni.
Videónkban az áfatörvény három legfontosabb, ingatlanokkal kapcsolatos módosulását ismerteti és értelmezi dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
Az alanyi adómentességnek is van éves értékhatára, amelyet átlépve az áfát fel kell számítani és megfizetni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.
Manapság sok vállalkozás foglalkozik áru és személyszállítással, azonban sokan nincsenek tisztában azzal a lehetőséggel, hogy egyes költségeik után visszakaphatják a külföldön befizetett áfát. Fontos, hogy az előző évben kiállított számlák esetében, a külföldön megfizetett áfát, már csak szeptember 30-áig van lehetőségük visszaigényelni az érintett társaságoknak.
A cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.