Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar áfa-bevallás az uniós országokban alkalmazott áfa-bevallások legbonyolultabbjainak egyike. A maga több mint 100 sorával, mellékleteivel és jelentéseivel komoly felkészültséget igényel helyes kitöltése.
Az ingatlan-bérbeadás több vetületével is foglalkoztunk az elmúlt időszakban, ebben a cikkben a határozott időre kötött szerződések idő előtti megszüntetésének áfa-vonzatai kerülnek fókuszba.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést kérhet, másodsorban árleszállítással, elállással élhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A bérbeadás jellegétől függően két nagy csoportot különböztetünk meg: a folyamatos bérbeadást és az eseti bérbeadást. Utóbbi esetben az Áfa tv. 55. §-a alapján az esemény időpontja lesz a teljesítés időpontja. Sokkal összetettebb a helyzet, ha a folyamatos bérbeadás esetét vizsgáljuk.
A cikksorozat negyedik részében a teljesítési időpont meghatározására vonatkozó különös szabályokról lesz szó.
A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
A korábbi cikkekben foglalkoztunk már az adómentes bérbeadás néhány fontos szabályával, most azonban jöjjön néhány olyan bérbeadás, amelyre még ha szeretne sem tud az adóalany adómentességet választani, ugyanis az alábbi bérbeadások nem minősülnek ingatlan bérbeadásnak.
Az alapelvek és az uniós gyakorlat Az uniós hozzáadott érték adó (héa, Magyarországon áfa) első és legfontosabb alapelve, hogy az általános forgalmi adó olyan többfázisú adó, amelyből az értékesítési lánc minden szereplőjét csak a saját, az általa hozzáadott étréke után, vagyis az értéknövekedés alapján terheli adókötelezettség. A héa mechanizmusában mindez úgy valósul meg, hogy az adott szereplő az értékesítési árán felszámítja az adót, míg a beszerzési árában hasonlóképpen benne foglalt adót pedig levonja. Ezzel összhangban, az Európai Uniós Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, az adóalanyok azon joga, hogy az általuk fizetendő héából levonják az általuk beszerzett áruk és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő vagy előzetesen megfizetett héát, a közös héarendszer egyik alapelvét képezi. Amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 167. és azt követő cikkeiben foglalt levonásra vonatkozó jogosultság a héarendszer elválaszthatatlan része, és főszabály szerint nem korlátozható, amennyiben a levonási jogával élni kívánó adóalany részéről az e jog gyakorlása feltételéül szabott valamennyi követelmény vagy anyagi és alaki jogi feltétel teljesül (lásd ebben az értelemben: 2012. június 21‑i Mahagében és Dávid…
Az általános forgalmi adó lényegéről, általános szabályairól, az áfabevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, az áfa, valamint a kata és a kiva viszonyáról beszél többek dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője az Adó Online Alapozó Podcast új részében.
A start-up vállalkozások esetében egyre inkább bevált forrásszerzési mód a különböző platformok (így például Indiegogo, Kickstarter és Patreon) által kínált crowfunding, vagy „közösségi finanszírozás” igénybevétele. Ezzel a módszerrel amellett, hogy a vállalkozás a termékét vagy szolgáltatását bemutatva felméri annak piaci igényét, az érdeklődőktől tőkét is bevonhat, hogy elképzelését megvalósítsa. Arra azonban a vállalkozók ritkán gondolnak, hogy az ilyen crowfundingnak lehetnek, sőt sokszor vannak adózási következményei…
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
A selejtezés célja, hogy a vállalkozás a feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve a használhatatlan vagyontárgyakat használat alól végleges kivonja. Selejtezési eljárás lefolytatására döntő többségben a tárgyi eszközök, immateriális javak és a készletek esetében kerül sor. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A februárban életbe lépő változással garantált, hogy olcsóbbak lesznek az érintett termékek a lakosságnak – mondta Sebestyén Géza, a Corvinus Egyetem közgazdásza az M1 műsorában.
Az ír áfa-bevallás egyike a legegyszerűbb, legkönnyebben áttekinthető bevallásoknak az unióban, hiszen mindössze kilenc sorból áll, ráadásul a kilenc sorból kettő eleve kizárja egymást, ugyanis az adóalany nem lehet egyszerre befizető, illetve visszaigénylő pozícióban is.
Az RSM Blog idén is összeszedte azokat az áfaváltozásokat, amelyekre érdemes lehet vagy kell is figyelni ebben az évben.
Gyakran lehet azt látni, hogy ha két gazdaságilag nagyon szoros kapcsolatban álló ország közül az egyik domináns szereplőként van jelen a kapcsolatban, akkor a kisebb gazdasággal rendelkező ország adórendszere sok tekintetben harmonizál a nagyobb ország rendszeréhez. Ha jobban szemügyre vesszük Írország adórendszerét, akkor nem lehet nem észrevenni a sok hasonlóságot a ’nagy testvér’ rendszeréhez.
Bizonyára sokan hallották, tapasztalták már, hogy a britek bizonyos kérdéseket sajátos módon közelítenek meg; ez az áfa-rendszerben sincs másként. Most ezekből mutatok be néhányat.
Ha karácsonyi készülődés, akkor ajándékrendelés.
A napokban az EU Bírósága újabb érdekes magyar vonatkozású ügyben hozott ítéletet. Az ítélet az Áfa törvény egy speciális területére irányul, a külföldiek áfa-visszaigénylési eljárására. Az ítélet indokolásában azonban olyan eljárásjogi területekre is hivatkozik a bíróság, mely a magyar vállalkozások számára is érdekes – írja az RSM Blog.
Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg a felek, és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Az áfatörvény előírásainak értelmében az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) alapját és összegét is meg kell állapítani forintban, továbbá számos esetben az alkalmazandó értékhatárokat euróban határozza meg az áfatörvény. Mindezekre tekintettel nyilvánvaló, hogy az árfolyamnak, illetőleg az alkalmazandó árfolyam meghatározásának kiemelt jelentősége van az áfa rendszerében.
