Az előzetes adatok szerint 1825 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya a tavalyi első három negyedévben – adta hírül kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bevételek 3971 milliárd forinttal, 24,7 százalékkal nőttek.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első negyedévi hiánya 2309,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1144,1 milliárd forinttal szemben.
A tavalyi harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 623 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt az első félévi 4,2 százalék után. Az első három negyedévben 1570 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya.
Az áfabevételek csaknem negyedükkel nőttek. A költségvetési deficit az éves előirányzat 74,5 százaléka volt félévkor.
Az államháztartási hiány óriási megugrását leginkább a járvány okozta többletkiadások indokolják. Az áfabevételek csökkentek, több jelentős adónemből több folyt be a büdzsébe szeptember végéig.
Az áfa- és a jövedékiadó-bevételek visszaesését hozta a koronavírus. Az államháztartás héthavi hiánya az előirányzat 589,9 százaléka.
Érdemben több adóbevételhez jutott a költségvetés 2019-ben, mint egy évvel korábban. Az áfabevételek több mint 15, az szja-bevételek pedig több mint 11 százalékkal nőttek. Társasági adóból érdemben kevesebb folyt be büdzsébe a kötelező adóelőleg-kiegészítés megszűnése miatt.
Valamennyi jelentős adónemből érdemben több pénz folyt be a költségvetésbe október végéig, mint egy évvel korábban.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is sokkal gyorsabban nő az általános forgalmi adóból származó bevétel, mint amit a gazdaság növekedése alapján várnánk. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő tervekhez képest nagyon jelentős többletbevételhez jut a kormány.
Minden jelentős adónemből érdemben több bevételhez jutott a költségvetés az év első nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban.
Miközben közel 60 különböző adó és járulék van Magyarországon, ezek közül mindösszesen három biztosítja az összes adóbevétel háromnegyedét. Jövőre a legnagyobb összeg a társadalombiztosítási járulékokból származik, második helyen az általános forgalmi adó, a dobogó harmadik fokán pedig a személyi jövedelemadó áll.
Valamennyi jelentős adónemből érdemben több pénzhez jutott a költségvetés az év első hét hónapjában, mint egy évvel korábban.
Szja-ból, szochóból. áfából és jövedéki adóból is érdemben több bevételhez jutott a büdzsé az első félévben, mint 2018 azonos időszakában.
A jelenlegi uniós áfarendszer reformjára és az uniós szintű együttműködés javítására van szükség, ugyanis az Európai Unió tagállamai még mindig csaknem 150 milliárd euró áfabevételtől esnek el – közölte az Európai Bizottság pénteken közzétett tanulmányában.
Különösen a költségvetés áfabevételei ugrottak meg egy év alatt.
