Bejegyzések csődeljárás címkével


2022. február 21. Cégvilág

A csődeljárás elrendelésének következményei a cég működésében

Bár a hétköznapi nyelvben „csőd” alatt jellemzően a teljes eladósodást, a fizetésképtelenség bekövetkezését szokás érteni, ezzel szemben jogi szempontból a csődeljárás lefolytatása éppen azt a célt szolgálja, hogy a teljes fizetésképtelenség állapota ne következzen be az érintett cég vonatkozásában.

2021. június 22. Cégvilág

Jövő júliustól könnyebb lehet elkerülni a csődöt

A 2022-ben hatályba lépő új szerkezetátalakítási törvény megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, fizetőképességük helyreállítására – hívta fel a figyelmet a DLA Piper nemzetközi jogi irodahálózat közleménye.

2020. március 31. Adó Koronavírus

NAV: átmeneti fizetési nehézség esetén célszerű csődvédelmet kérni

Ha a gazdálkodószervezet fizetésképtelenné válik, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, és kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben van tartozása, indokolt fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtania. Ha átmeneti fizetési nehézséggel küzd, és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

2018. október 5. Cégvilág

A felszámolást megelőző engedményezés hatása a követelés besorolására

Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.