Érvénytelenség a munkaviszonyban (I. rész)
Cikksorozatunk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról, a munkajogi jogviszonyok típusairól lesz szó és belekezdünk a semmisségi okok tárgyalásába.
Cikksorozatunk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról, a munkajogi jogviszonyok típusairól lesz szó és belekezdünk a semmisségi okok tárgyalásába.
Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.
Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.
A Kúria kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény rendelkezéséből következően a semmisség oka a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti. Jogeset.