A kkv-kat terhelő adókat enyhítené a kamara
A kamara a kkv-kat terhelő iparűzési adó elengedését javasolja a kormánynak – mondta Parragh László.
A kamara a kkv-kat terhelő iparűzési adó elengedését javasolja a kormánynak – mondta Parragh László.
A társasági nyereségadó 5 százalékosra csökkentését, valamint az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését javasolta a kormányfőnek Parragh László, az MKIK elnöke.
Az adótörvények módosítása csökkenti az adminisztrációs kötelezettségeket – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a javaslat parlamenti vitájában.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint többféle hosszú távú negatív hatása is lehet a főváros gazdasági szerkezetére, ha a főpolgármester kezdeményezése megvalósul, és emelt iparűzési adót kell fizetniük az ötmilliárdos adóalapot elérő cégeknek.
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) a héten jelentős adóügyi könnyítésekről döntött, amelyek fókuszában az adóbürokrácia jelentős csökkentése állt. Az adóhivatal a vállalkozások helyett dolgozva már jövőre áfabevallási-tervezetet ajánl ki, de egyszerűbbé válik az adótartozások rendezése és a helyi iparűzési adóbevallások rendszere is – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Az adócsomag már októberben a parlament elé kerülhet.
A kellő körültekintés nélkül megtervezett home office folyamatok jelentős adókockázatot rejthetnek, amit most érdemes áttekinteni, mert a hibák utólag már nem javíthatók – derül ki az EY közleményéből.
Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. Az, hogy a felmerült költségek valóban csökkentő tételnek minősülnek-e, nemcsak a vállalkozásoknak, de az adóhatóságoknak is kiemelt vizsgálatok tárgyát képezi. Szakértői bizonyítás lefolytatására az adóhatóságnak is van joga, az ide vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. Olyan szakértőt kell alkalmazni, aki elfogulatlan. Abban az esetben, ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. A következőkben a témában született Kúriai döntést mutatunk be.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
A kamarai elnök a helyi iparűzési adót regionális bevételi forrássá változtatná. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító közgyűlésén Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára és Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára is beszélt.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség is, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége mellett. Az, hogy a felmerült költség valóban csökkentő tételnek minősül-e, a vállalkozásoknak mindig szükséges alaposan megvizsgálni, ugyanis a téves minősítés súlyos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
A kutatás-fejlesztést pályázati támogatások mellett számos adónem vonatkozásában is támogatja az állam, ezzel is ösztönözve azt a tudományos, fejlesztő tevékenységet, ami a gazdasági szereplők fejlődését segíti.
A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
Az 5 milliárd forint feletti, különleges gazdasági övezetben megvalósuló beruházások területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreinek döntő részét a megyei önkormányzat látja el. Ezeken a területeken helyi adót is a megyei önkormányzat vet ki, és a testület rendelkezik az adóbevételekkel. A törvényjavaslat Budapestre nem vonatkozik.
A helyi adózás rendszere már bevezetése óta számos problémával terhelt. Ezek egy részét sikerült az elmúlt három évtizedben megoldani, ezek főleg jogtechnikai jellegű beavatkozások voltak. Vannak olyan gondok, amelyek nem oldhatók fel a jelenlegi településszerkezeti, közigazgatási és gazdasági rendszerben. Ez eredményezi azt is, hogy sok település folyamatos forráshiánnyal küzd, és esélye sincs ennek megoldására.
Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa. Megjelent az adózási könnyítésekről szóló kormányrendelet.
Új kategóriát vezet be a Kormány a különleges gazdasági övezettel. A különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen az önkormányzati jogkörök, így például a helyi adók kivetése is a helyi önkormányzattól a megyei közgyűléshez kerül át.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán határozatban mondta ki, hogy nem támogat olyan változtatást, amely az iparűzési adó szempontjából negatívan érinti a kerületi és fővárosi önkormányzati bevételeket.
Fontos, hogy még nincs döntés, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatot tett a kormány számára – mondta Varga Mihály a tervezett hipa változásról, amely a vállalkozásoknál hagyna 80-120 milliárd forintot.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiállt az iparűzési adó csökkentésének terve ellen, a kérdésről a Pénzügyminisztériummal egyeztet.
Az iparűzési adó teher érdemi csökkenését jelentenék az új rendelkezések, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatának első két pontja akár 80-100 milliárd forintot hagyhatna az érintett vállalkozásoknál – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László.