Nagyon időszerű változtatni a helyi iparűzési adó jelenlegi szabályozásán, főleg a magyar mikro- és középvállalkozások érdekében – mondta Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatornán annak kapcsán, hogy az adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak.
Előző cikkünkben részleteztük az iparűzési adó megosztására vonatkozó szabályokat, valamint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
Megszűnhet a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettsége, az értékcsökkenési leírás levonható lehet az adóalapból csakúgy, mint a kutatás-fejlesztésre fordított költségek ötszöröse. A Nemzeti Versenyképességi Tanács pénzügyminiszter által is támogatott javaslatai a kormány elé kerülnek.
Ha egy vállalkozó iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió Ft-ot, akkor az személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. Most ezeket részletezzük.
Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A nonprofit tevékenység nem tartozik a helyi adó hatálya alá. Pont. A cikk itt véget is érhetne, ha nem lenne a civil szervezetek élete összetettebb és bonyolultabb. Lássuk, hogy mely kivételek erősítik a fenti szabályt.
A helyi önkormányzatok finanszírozásában különösen fontos szerepet játszó iparűzési adó 80 százalékán összesen 81 település osztozik, a maradékon több mint háromezer. Budapest viszi a bevétel harmadát, a megyei jogú városok közül Győr és Székesfehérvár szedi be a legtöbb iparűzési adót.
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.
A tao-feltöltési kötelezettség megszűnését üdvözli az Adótanácsadók Egyesülete, ugyanakkor fájlalják, hogy a hipára ez nem vonatkozik. Azt is szeretnék, ha a járulékokat egy összegben lehetne bevallani és befizetni. Az adócsomagot értékelte az egyesület.
Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje is, érdemes figyelni arra, hogy idén utoljára lehet élni a 2018-ra még érvényesíthető, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel. A hipa megosztásánál pedig a telephelyek, székhelyek közötti adómegosztást kell pontosan megtervezni!
Több mint 29 milliárd forinttal nőnek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források, amelyeknek túlnyomó része iparűzésiadó-bevételből származik.
A HIPA jövedelmi és forgalmi adó jegyeket ötvöző jellege egyes szektorokat hátrányosan érint. Ezt a leszűkítő értelmezésekre épülő önkormányzati ellenőrzési gyakorlat tovább erősítheti, mely oda vezethet, hogy a cégeknek szinte a nettó árbevételük alapján kell megfizetniük az iparűzési adót.
A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.
