Parragh felfüggesztené az iparűzési adót
A társasági nyereségadó 5 százalékosra csökkentését, valamint az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését javasolta a kormányfőnek Parragh László, az MKIK elnöke.
A társasági nyereségadó 5 százalékosra csökkentését, valamint az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését javasolta a kormányfőnek Parragh László, az MKIK elnöke.
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) a héten jelentős adóügyi könnyítésekről döntött, amelyek fókuszában az adóbürokrácia jelentős csökkentése állt. Az adóhivatal a vállalkozások helyett dolgozva már jövőre áfabevallási-tervezetet ajánl ki, de egyszerűbbé válik az adótartozások rendezése és a helyi iparűzési adóbevallások rendszere is – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Az adócsomag már októberben a parlament elé kerülhet.
A kellő körültekintés nélkül megtervezett home office folyamatok jelentős adókockázatot rejthetnek, amit most érdemes áttekinteni, mert a hibák utólag már nem javíthatók – derül ki az EY közleményéből.
Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. Az, hogy a felmerült költségek valóban csökkentő tételnek minősülnek-e, nemcsak a vállalkozásoknak, de az adóhatóságoknak is kiemelt vizsgálatok tárgyát képezi. Szakértői bizonyítás lefolytatására az adóhatóságnak is van joga, az ide vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. Olyan szakértőt kell alkalmazni, aki elfogulatlan. Abban az esetben, ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. A következőkben a témában született Kúriai döntést mutatunk be.
Idén a koronavírus járvány teljesen átírhatta a cégek várakozásait, megszokott gazdasági adatait, így elképzelhető, hogy a korábbi lezárt üzleti év számai alapján kivetett iparűzési adó előlegének kifizetése, melynek határideje szeptember 15. nehézséget okoz a vállalkozásoknak.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
A koronavírus járványra tekintettel áprilisban került kihirdetésre, hogy a számviteli és adózási szakemberek számára legjelentősebb éves határidők szeptember 30-ra módosultak. Szeptember 30-ig kell benyújtani a cégek éves beszámolóit, az éves adóbevallásokat és a transzferár dokumentációt.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség is, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége mellett. Az, hogy a felmerült költség valóban csökkentő tételnek minősül-e, a vállalkozásoknak mindig szükséges alaposan megvizsgálni, ugyanis a téves minősítés súlyos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
A helyi adózás rendszere már bevezetése óta számos problémával terhelt. Ezek egy részét sikerült az elmúlt három évtizedben megoldani, ezek főleg jogtechnikai jellegű beavatkozások voltak. Vannak olyan gondok, amelyek nem oldhatók fel a jelenlegi településszerkezeti, közigazgatási és gazdasági rendszerben. Ez eredményezi azt is, hogy sok település folyamatos forráshiánnyal küzd, és esélye sincs ennek megoldására.
Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa. Megjelent az adózási könnyítésekről szóló kormányrendelet.
Már láthatók a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, a szállodaiparban a 40-50 százalékos foglaláslemondás sem ritka. A turisztikai és a vendéglátószektor számára jó eredmény lesz egy idei, nullszaldós szezon – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszer közölte: készülnek a járvány gazdasági hatásainak csillapítására, és a hipa átalakításáról hatásvizsgálat zajlik.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán határozatban mondta ki, hogy nem támogat olyan változtatást, amely az iparűzési adó szempontjából negatívan érinti a kerületi és fővárosi önkormányzati bevételeket.
Fontos, hogy még nincs döntés, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatot tett a kormány számára – mondta Varga Mihály a tervezett hipa változásról, amely a vállalkozásoknál hagyna 80-120 milliárd forintot.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiállt az iparűzési adó csökkentésének terve ellen, a kérdésről a Pénzügyminisztériummal egyeztet.
Előző cikkünkben részleteztük az iparűzési adó megosztására vonatkozó szabályokat, valamint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
Megszűnhet a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettsége, az értékcsökkenési leírás levonható lehet az adóalapból csakúgy, mint a kutatás-fejlesztésre fordított költségek ötszöröse. A Nemzeti Versenyképességi Tanács pénzügyminiszter által is támogatott javaslatai a kormány elé kerülnek.
Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A nonprofit tevékenység nem tartozik a helyi adó hatálya alá. Pont. A cikk itt véget is érhetne, ha nem lenne a civil szervezetek élete összetettebb és bonyolultabb. Lássuk, hogy mely kivételek erősítik a fenti szabályt.
A helyi önkormányzatok finanszírozásában különösen fontos szerepet játszó iparűzési adó 80 százalékán összesen 81 település osztozik, a maradékon több mint háromezer. Budapest viszi a bevétel harmadát, a megyei jogú városok közül Győr és Székesfehérvár szedi be a legtöbb iparűzési adót.