A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek. Idén bővült a megőrzendő dokumentumok köre.
A digitalizálás mindennapjaink része, a papír alapú iratok mellett egyre inkább megjelennek az elektronikus iratok is. Ez a folyamat nem hagyja érintetlenül az adózás területét sem, ezért érdemes áttekinteni, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak az adózással összefüggő iratok, bizonylatok őrzésével kapcsolatban. Cikkünkben elsődlegesen azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy az iratokat mennyi ideig, hol és milyen formában kell megőrizni, kit terhel ez a kötelezettség és milyen jogkövetkezményekkel jár a kötelezettség megsértése.
A Számviteli tanácsadó az iratok megőrzési idejéről szóló szabályokat mutat be példákon keresztül. A téma aktualitását az adja, hogy 2018. december 23-ától hatályos a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. §-ának új rendelkezése a bér és a munkaügyi iratok kötelező megőrzéséről. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. Törvény 7. § 24. pontjaszerinti irat fogalmát pontosan kell ismerni ahhoz, hogy tudjuk, mire vonatkoznak a megőrzési szabályok.
