Adókötelezettségek: ellenőrzési típusok és jellemzők
Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes ellenőrzési típusok jellemzőit, majd érdekes jogesetet ismertetünk.
Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes ellenőrzési típusok jellemzőit, majd érdekes jogesetet ismertetünk.
A cikksorozat záró része az adóhatóság által kiszabható szankciókkal foglalkozik.
A cikksorozat ezen része a bizonyítási teher mellett az adóhatóság által kiszabható szankciók kérdéskörét tárgyalja.
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.
Az EUB elé terjesztett ügyekben ismételten megjelent az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségnek, illetve a nem a számla kibocsátója által teljesített ügyleteknek a kérdésköre.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
Az EUB számos alkalommal állást foglalt a tekintetben, hogy héaügyekben az adóhatóságot milyen körben terheli bizonyítási kötelezettség.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át. Ismertetünk egy érdekes jogesetet is.
A cikksorozat ezen részében az alaki követelmények szándékos elmulasztásáról, valamint a bizonyítási teherről lesz szó
A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.
A cikksorozat ezen részében az EUB további, az adócsaláshoz kapcsolódó megállapításairól lesz szó.
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.
Az Air. 97. § (3) bekezdése alapján az adóhatóságot azon bizonyítékok tekintetében terheli ismertetési kötelezettség, amelyre megállapításait alapozni kívánja. Érdekes jogesetet ismertetünk.
Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését – a Kúria eseti döntése.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Érdekes jogeset segítségével mutatjuk be az adótartozás fogalmát a nonprofit világban.
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében nem tagadható meg a levonási jog például önmagában arra tekintettel, hogy az adóalany nem ellenőrizte, eleget tett-e a számlakibocsátó a hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek.