A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XIII. rész)
Ha a számlát hibás adózási mechanizmussal állították ki, a levonásnak nem csupán az alaki, hanem az anyagi feltételei sem teljesülnek maradéktalanul.
Ha a számlát hibás adózási mechanizmussal állították ki, a levonásnak nem csupán az alaki, hanem az anyagi feltételei sem teljesülnek maradéktalanul.
Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.
A valótlan értékesítői adatokat tartalmazó számla önmagában nem vezethet a levonási jog megtagadásához, az viszont igen, ha egyáltalán nem állnak rendelkezésre az annak megállapításához szükséges adatok, hogy ezen értékesítő adóalanynak minősült‑e.
Cikksorozatunk mostani részében részben az adóköteles tevékenységhez történő felhasználásra, részben pedig a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adóalanyiságára vonatkozó feltételeket vizsgáló EUB-döntésekről lesz szó.
Egy magyar vonatkozású ügy kapcsán az EUB kifejtette, milyen feltételekkel lehetséges levonási korlátozást meghatározó tagállami szabályokat alkotni.
A levonási jog kapcsán az EUB ítéleteiben foglalkozott az adólevonások korrekciójának mechanizmusával is.
Cikksorozatunk mostani részében folytatjuk a vegyes használatú tárgyi eszközök kérdéskörének taglalását, valamint foglalkozunk az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó ítélkezési gyakorlattal.
A levonási jog keletkezésének anyagi feltételei közé tartozik az is, hogy az adóalany a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást utóbb adóköteles tevékenységéhez használja fel.
A levonási jog keletkezésének anyagi feltételei közül az első, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adóalany legyen, és ilyen minőségében szerezze be a terméket, igénybe vennie a szolgáltatást.
A nemzeti adóhatóságok részéről számos okból kerülhet sor az adóalanyok levonási jogának elvitatására. Ezen okok három fő kategóriába sorolhatóak be: a levonási jog anyagi vagy alaki feltételeinek hiánya, illetve adócsalás.
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
A cikksorozat ezen részében további, az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvekről lesz szó.
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.
Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest. Most részletesen ismertetjük szabályozásukat.
Cikkünkben folytatjuk az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvek taglalását.
A Munka Törvénykönyve szerint a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Cikkünkből megtudhatja, hogy mit vizsgál ilyenkor a bíróság.
Amennyiben a felek ellenértéket kötöttek ki a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során, meg kell határozni, hogy a fizetett összeg ellenértéknek minősül-e az áfa szempontjából vagy nem. Számos tényezőt, jogszabályi rendelkezést figyelembe kell venni. Abban az esetben ugyanis, ha az összeg kifizetése nem egy konkrét termékért vagy szolgáltatásért történik, az nem tekinthető ellenértéknek, az adott ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, így forgalmi adóztatásról sem beszélhetünk, s a kifizetett összeg nem képezhet áfa-adóalapot sem.
Az általános forgalmi adó rendszerének kulcsfontosságú eleme az adólevonási jog. Bizonyos esetekben ugyanakkor az adóalanyok e jogát az adóhatóság elvitathatja. E cikksorozat azt elemzi, milyen feltételek mellett ítélte jogszerűnek az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a levonási jog megtagadását. Az EUB ítéleteinek egy része magyar vonatkozású ügyben született, némelyik a Kúria jogértelmezési gyakorlatára is hatással volt.
Az Európai Unió Bírósága szerint a tachográf-szabályok megsértése bizonyos esetekben és feltételek mellett nem szankcionálható a tagállami határokon átnyúlóan. A testület egy német állampolgárságú járművezető ellen Franciaországban lefolytatott büntetőeljárással kapcsolatban hirdetett ítéletet.
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.